Evangélikus Népiskola, 1892
1892 / 5. szám - Tárcza
148 Száll ma is a mentő bárkit, Ott éltünk el nem veszik. Zúgjon bár rossz sorsod árja, Hallgass csak a hit szavára. S téged is megment a hit. Hamvas József. Pali öcsémnek. XII. (Váratlan veszedelmek.) Megindulással olvastam lesújtó hírekkel teljes leveledet s miután azt látom soraidból, hogy a fájdalom és keserűség által felzaklatott kedélyed már-már elveszti egyensúlyát s azon ponton állasz, hogy meggondolatlan lépésre határozd el magadat; sietek papírra vetni gondolataimat, melyek úgyhiszem, némileg megnyugtatják, lecsendesítik háborgó indulataidat. Kormos Károly, kiről váltig azt hivéd, hogy vagyon és rang utáni vágyát követve a Csepregi családban keres hitelezői elől menedéket, és a ki úgy látszott a családban meg is nyerte már a sziveket általában az ő fenhéjázó modorával; egyszerre váratlanul Gátiéknál lép fel mint kérő és ezzel halálos csapást mér legszentebb vágyaidra és Róza k. a. ábrándképeit talán szivét is, kegyetlenül szét- marczangolja. Aggodalmadat növeli még az, hogy az apa, kit azon ifjúnak, szellemesség fitogtató társalgása s nagyképii becsületességet színlelő modora sikeresen elámított, nem is késett igenlő nyilatkozatával, és csak az anya és Juliska k. a. elhatározásától függ még, hogy a te legszentebb reményeid megsemmisüljenek. Elkeseríthet 'az a gondolat, egész a kétségbeesésig, miszerint az az angyali teremtés végzetes félreértés áldozatává lehet, ha kényszerítő parancsszóra oly egyénhez köti sorsát, ki őt meg nem érdemli, meg nem érti, kivel boldog sohasem lesz. Vádolod magadat, hogy még eddig határozott nyilatkozatot nem tettél, s megelégedtél azzal, hogy szivetekben mindkettőtök már egymáséinak képzeltétek magatokat. Visszatartott a nyílt fellépéstől az a tudat, miszerint anyagilag nem érzed még magadat elég biztosnak a család alapításra, és valljuk meg másrészt a félelem, hogy Gáti bácsi büszkesége jégzivatarral paskolja le forró érzelmeidet Ez a félelem talán nem is volt egészen alapos, mert jóllehet Gáti bácsi önérzete alatt némi családi büszkeség is lappang, mindamellett sokkal miveltebb embernek ismerem, hogysem szeretetét és tiszteletét foglalkozás, állás, rang vagy egyéb lényegtelen érlék szerint osztaná felebarátjaira. Es ha csak sejtené is, hogy Kormosban a mi szép, jó és igaz látszik, az mind a papír és festék, már magaviseletével ő irányában oly távol tartotta volna magától veszélyes vetélytársodat, hogy az ily módon fellépni sohase mert volna. U azt hiszi nagyon jól és előnyösen ismeri emberét, nem lehet tehát azzal vádolni, hogy ez életbevágó kérdést könnyelműen intézte volna el. De ne vádold magadat sem mulasztás miatt, helyesen tetted, hogy eddig a nyilvánossággal szemben tartózkodó voltál, okaid erre nézve elég fontosak és kifogástalanok. Egy a véletlen okozta csapás áll előtted, melyet eddig el nem háríthattál, sőt erre elő nem készülhettél. Mert mindenkit meglepett e fordulat. Pedig
