Evangélikus Népiskola, 1889

1889 / 2. szám - Papp József: Pálfy József élete és munkássága

addig a soproni egyház egymaga tartotta fenn, saját erejéből; Pálfy nyomatékos szavának sikerűit most kivinni, hogy a dunántúli egyházkerület összes gyülekezetei a sopronival együttesen vállalták el az iskola terheinek viselését, A szükséges 7000 frt összegyűlt, s későbbi időkre is biztosítva lett.

Az intézetnek ezen újjá szervezése idején vállalt P. másodízben tanári állást Sopronban. Ekkor vette át a már meglevő, de nagyon is kezdetleges tanítóképzői tanfolyam vezetését. Ezen állásában fejtette ki Pálfy a legnagyobb tevékenységet, Érezte, hogy itt van a legtöbb tenni való; belátta, hogy valódi népnevelőket csak oly intézet képezhet, mely kizárólag a tanítóképzést tűzi ki czéljáúl. Megszületett elméjében egy önálló néptan ítóképző-intézet felállításának gondolata. És a gondolat nemsokára testté lett, a tanítóképző-intézet épülete néhány év múlva felemelkedett. És mi állott rendelkezésére Pálfynak, midőn ő ez intézet felállításához fogott? Semmi, teljességgel semmi. »De volt lelkében hit, mely teremteni képes, búzgóság, mely a jónak művelésében soha ki nem fárad, bátorság, mely vállalkozik olyanokra is, mikre más ember gondolni sem képes«.

A tanítóképző intézet csirája el volt már vetve 1829-ben, midőn a soproni főiskola egyik «tanára megbizatott a neveléstan rendkívüli órákban való előadásával, a gyülekezet kántora pedig a zene tanításával, hogy így a tanítói pályára készülődő fiatal emberek némi szakképzettséggel hagyhassák el az intézetet. Egy ilynemű tanítóképző tanfolyam vezetését vette át Pálfy, a mely tanfolyam csak a gymnasiumnak volt függeléke, mely — mint ő maga mondá — tulajdonképen nem létezett, a mennyiben sem külön alapítvány, sem tantermek, sem tanerők, sem semmiféle készletek nem léteztek számára, melyek egy intézetnél megkíván tatnak.

Pálfy mindenekelőtt a meglevő intézményt igyekezett az adott határok között is tovább fejleszteni. Első gondja volt, hogy a tanítóképző tanfolyamra beiratkozott növendékeket a görög nyelv tanulása alól fölmentesse, hogy a neveléstudományokban s a zenében annál nagyobb előmenetelt tehessenek. 1854-ben már a tanítóképzésnek egész szervezetével lép fel, mely szerint a tanítókat képző intézet 3 tanfolyamra oszlik : az első két évig tart, s megfelel a gymn. 3. s 4. osztályának, e mellett tanulnak a növendékek zenei tárgyakat is; a második tanfolyam növendékei a gymn.

5. s G. osztályában hallják a reál tárgyakat, ezenkívül tanulják a nevelési tárgyakat; a harmadik tanf. egy évig tartó gyakorlati tanfolyam volt, melynek növendékei főkép zenével és gyakorlati tanítással foglalkoztak.

35