Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 12. szám - Sass János: Pali öcsémnek
359 Az új iskola 3 osztályra oszlik, nevezetesen: 6—14 éves, 14—16 éves és 16— 20 éves korig tartó osztályokra. Mindenik osztály kikerekített, teljesen bevégzett képzettségi fokot nyújt, melynél fogva az illető osztály növendékei egyéniségükhöz illő hivatást idejekorán választhatnak. Mert, a már elősorolt tárgyakon felül felöleli a délelőtti tanítás a vallást, olvasást, Írást, számolást, földrajzot és történelmet. A 10-ik évtől a franczia, a 12-tŐl az angol, a 16-tól a görög, a 17- től a latin nyelvet (az utóbbi kettőt facultative); továbbá rajzot, festést, mintázást és zenét tanulnak. A tanítás középpontját képezi a nemzeti nyelv és irodalom. A természettudományokra kiváló súly lesz fektetve. Mindennemű encyklo- pädikus tudás kevésbbé kívánatos; ellenben tiszta belátás a módszerekbe, a tünemények okozati összefüggésébe a saját szemlélet és experimentálás segélyével, a tanítás fő czéljának tekintetik. A jövő iskolájának tanterve teljesen ki van dolgozva, csak még a kivitel van hátra, mely bizonyára el nem fog maradni. Közöltük e tervezetet, mely ugyan a népiskola keretén túlra is terjed, de mint újdonság megérdemli a néptanítók figyelmét is. miután benne „a jövő népiskolája* is foglaltatik-------------- Láng Adolf. P ali öcsémnek. ii.*) Korunkban az értelmi felvilágosodottság viszi a vezérzászlót, s ennek a következménye az a számtalanszor előforduló jelenség, miszerint az általunk felismert, sokszor csak alkotott törvényeket, szabályokat minden tekintet nélkül önkényesen szeretjük alkalmazni törekvéseink előmozdítására. Hangyaszorgalommal összegyűjtött tömérdek adathalmaz birtokában, éles megfigyelés s mélyreható gondolkodásban kimívelt eszünk igen gyakran oly hatalmat tulajdonít magának, miszerint a természet felett képesek vagyunk annyira uralkodni, hogy annak menetét saját helyesnek ítélt szabályaink szerint tudjuk vezetni, kormányozni. A kevély ész sokszor megfeledkezik önbizottságában arról az alapigazságról, miszerint a nagy természetben a végetlen s örökké megfoghatlan isteni szellem működik saját törvényei szerint, a mi gyarló véges eszünk pedig — „rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás“ — parányi lámpa annak az egész mindenségre kiterjedő napfénye ellenében. He hát ne akarjon ez a parányi lámpa a napfény ellenében ragyogni, hanem ismerje el azt vezérszövétnekűl minden utain, minden lépésnél. Hiszen a kertész jóllehet ismeri azt az igazságot, miszerint a fát nemesíteni lehet, nem alkalmazza azt az igazságot a természet törvényei ellenében önkényesen; hanem gondosan kilesi, hogy a természet törvényei szerint minő feltételek mellett lehet az emberi ész találmányát megvalósítani. Az orvos is ismer sok igazságot, sok szabályt, de nagyon helytelenül cselekszik, ha azokat egyáltalában az egyénekre, egyéni tulajdonságaira való tekintet nélkül akarja gyakorolni. *) Az I. közleményt 1. az Ev. Népisk. 4. számában!
