Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 11. szám - Az egyetemes evang. egyház közgyülése Budapesten
A levéltári jelentés kapcsán a gyűlés meleg köszönetét, szavazott Zichy Mihály nagy festő hazánkfiának, ki egy szép Luther-képet ajándékozott az egyetemes levéltárnak. A tanügyi bizottsági, egyetemes gyámintézeti, pénztári és lelkészvizsgáló bizottsági jelentések tudomásul vétettek. Az oroszlányi pánszlávok semmiségi panaszát a gyűlés —Dulla, Mudrony és Csobrda erőlködései daczára — visszautasította. A zsinati bizottság jelentésénél megindult élénk eszmecsere egy része már a harmadik napra került át, a midőn elfogadták Zsilinszky Mihály indítványát, mely kívánatosnak tartja az erdélyi ev. egyháznak a megtartandó zsinaton való részvéteiét. „Nyújtsunk az erdélyi szászoknak jobbot, mondá a bányai kerület felügyelője, ha nem fogadják el, a történelem előtt igazolva leszünk“. Ezután Prónay Dezső báró elnök terjesztette be következő indítványát: „Tekintve a magyarhoni á. h. evangélikus és ev. ref. egyházak közt fennálló tesvéri jó viszonyt, valamint a két ev. egyház alkotmányának fő elveiben való azonosságát, mely már az 1791. évi zsinat kánonaiban, különösen a 3-ik kánonban is világosan ki van fejezve, továbbá tekintve, hogy a két ev. egyház 1791 óta számos éven át tartott közös egyetemes gyűléseket, melyek csak azért szűntek meg, mivel azokat a helytartó tanács megtiltotta, tekintve továbbá, hogy a magyar protestantizmusnak megerősödését semmi sem volna képes olyan hathatósan előmozdítani, súlyát, tekintélyét, sőt hatalmát emelni, mint ha a két evangéliumi egyház között fennálló testvéri jó viszonyt külsőleg is, legalább az egyházi kormányzat főbb hatóságainak azonos szervezetében, valamint az 1791. évi zsinati kánonok szellemének megfelelően a két egyház közötti viszony és kapocs kölcsönös egyetértéssel való szabályozásában nyerne kifejezést, tekintve, hogy enuek óhajtott megvalósítására az vezethetne, ha akkor, midőn ág. h. ev. egyházunk 1891-ben zsinatot fog tartani, az evangélikus ref. egyház is zsinati törvényeinek 90-ik §-a szerint zsinatot tartana és miként 1791-ben történt, a két zsinat egymással kölcsönös érintkezésbe lépne: mind ezekre utalva, határozza el az egyetemes gyűlés, miszerint az ev. ref. egyház konventje valamint öt egyházkerülete is értesíttessék arról, hogy egyházunk 1891- ben Budapesten zsinatot kíván tartani.“ A fontos indítványt az egyetemes gyűlés 11 a tár oza ttá emélt e. A harmadik napnak is megvolt a maga pánszláv kérdése. Mudronyék vádat emeltek a tiszai kerület püspöke ellen, hogy K rizsán Zsigmond nyustyai segéd - lelkészt nem vette fel a lelkészválasztásnál kandidáczióba. A gyűlés jóváhagyta Czékus püspök eljárását, de egyúttal kimondotta, hogy a pánszláv üzelmekkel gyanúsított segédlelkésznek módot ád, hogy magát cons is tórium előtt tisztázhassa. Gáspáry János eperjesi orgonista három chorálkönyvet nyújtott be az egyetemes gyűlésnek kiadás végett, azonban a közgyűlés ének ügyünk egyetemes rendezése előtt nem hajlandó chorálkönyvet adni ki. Hasonló mellőzésben részesült a bányai egyházkerület indítványa egy egyetemes énekeskönyv kiadása iránt. A ministeriumnak azon sürgetésére, hogy a felső-lövői tanintézetek a törvény követelményei szerint szereztessenek, a közgyűlés egy évi halasztásért fog a vall. és közokt.-ügyi ministeriumhoz folyamodni. Ezzel a tárgysorozat kimerülvén, a gyűlés tagjai az elnök éltetésével szét oszlottak.
