Evangélikus Naptár, 1996
EGYHÁZUNK – MA - Dr. Frenkl Róbert: ZSINATI HELYZETKÉP
EGYHÁZUNK — MA ZSINATI HELYZETKÉP 1995-ben, a június végi három napos ülésszakon a Zsinat ötödik esztendejébe lépett. 1991 júniusában, a megnyitó ülésszak feszültségei között, feltehetőleg kevesen vélekedtek volna úgy, hogy négy év alatt nem sikerül befejezni a munkát, megalkotni az új törvénykönyvet. A jelenlegi törvények átvették a múltból, hogy a Zsinat összehívásának a joga — kötelessége, feladata — az országos felügyelőt illeti meg. Vélem, az új törvénykönyv ezt a szép, történelmi teendőt is testületre bízza majd, mindenesetre 1989-es megválasztásomat követően e kérdéssel foglalkozás volt az egyik legidőszerűbb, legérdekesebb feladatom, ahogy mostanában mondjuk, igazi kihívás. Nem volt kétséges, hogy szükség van az új törvénykönyvre. Elsősorban talán nem is az 1966-ban elfogadott törvénykönyv hiányosságai miatt. Miután az Országos Presbitérium — követve a világi politikai gyakorlatot — deregulálta, azaz hatályon kívül helyzete a 66-os törvénykönyvből az Ünnepélyes Nyilatkozatot, mindazokat a paragrafusokat, amelyek a szocialista államhoz, illetve társadalmi rendhez fűződő hűségre vonatkoznak, a Független Jogász Fórum is megállapította — jogász egyháztag kérésére —, hogy a törvénykönyv fogyatékosságai ellenére átmenetileg alkalmazható, kellő türelemmel és önmérséklettel. A 66-os törvények keretjellege megkönnyítette életben tartásukat egy másik korszakban. 1987-ben vettem részt — három évtized után — ismét érdemben az egyházi közéletben. Szomorú volt látni a pusztítást — és ez a rendszerváltozást követően is hatott és hat, ki tudja, mennyi idő szükséges a gyógyuláshoz — amely egyházunk korábbi belső életéhez képest végbement. Még mindig kevés a távlat annak eldöntéséhez, hogy az egyház lelki identitásában, magában a szolgálatban, vagy az egyházi közéletben volt súlyosabb a károsodás, illetve, hogy a kettő hogyan hatott egymásra. A közéleti károsodás, a törvények figyelmen kívül hagyása döbbenetes volt. Még a megmaradt egyházi testületeknek nyújtott szerény hatáskör gyakorlása is teljesen formálissá vált. A felülről építkezés, a kézi vezérlés, a hierarchiában ma49
