Evangélikus Naptár, 1996
SZÉPÍRÁSOK - FRIEDRICH LAJOS: Két pásztor
Hosszú Nagy István felállt. Megszorította a kezemet. Búcsúzkodott. Belenyúlt a mellénye zsebébe. Egy csomó papírpénzt tett az asztalra. — Ezt meg adja oda a tisztelendő úr azoknak az „angyaloknak”, ne legyen üres ezen a karácsonyon se a bukszájuk. Hadd küldhessenek másoknak is abból az újságból! Az ajtóból még egyszer visszafordult és kacsintott: — de csak úgy ismeretlenül...! Tűd ja, olyan „angyaloson”! A pénz, ami utána ott maradt az asztalon, egy egész kis gyülekezetnek elég lett volna előfizetésre az újságra. Ez volt a legszebb földi prédikáció, amit láttam. Amikor a pásztor ajándékozott a nyájnak. (Harminc éve hunyt el Friedrich Lajos. Két írásával emlékezünk reá.) 134
/
