Evangélikus Naptár, 1996
SZÉPÍRÁSOK - Amiről a régi jegyzetek beszélnek
SZÉPÍRÁSOK Amiről a régi jegyzetek beszélnek Találkozás Albert Lange Fliflet professzorral, Az ember tragédiája és a Szózat norvég fordítójával ,;Szememet a hegyekre emelem. Északi üzenet egy magyar szívnek.” Északi ember adta költeményének ezt a kétsoros címet 1939 telén, amikor a háború borzalmaival kellett szembenéznie. Kihez szólt a vers? Ne kutassuk. Páncélos erdők acélos esők a szentre lesnek. Élők elesnek. Elválaszt minket a láng és a vér. Búsuló hívek, megbántott szivek. Megfagyott virág, éjsötét világ — higgyük, egy új tavasz hozzánk elér. A norvég evangélikus lelkész családja felett sem múlt el nyomtalanul a háború. A család életét nehezítette fiúk gyenge egészségi állapota. Iskolai tanulmányait csaknem magánúton végezte. Ennek ellenére első nyelvi-irodalmi élménye betegágyában született egy bibliai „műfordítás” formájában. Tizenkét éves korában hallott először latinul énekelni egyházi himnuszokat a Norvágiában vendégeskedő berlini székesegyház kórusának előadásában. A latin nyelv szépsége annyira megragadta, hogy egy norvég vers latinra fordításával akart egy kis diáklánynak kedveskedni. így lett műfordítói pályájának elindítója az ifjúkori szere121
