Evangélikus Naptár, 1994
ÉLETJELEK EGYHÁZUNKBAN - Marton Tamás: IFJÚSÁGI MUNKÁRÓL
IFJÚSÁGI MUNKÁRÓL Új csapás?! A magyar nyelv két jelentést is ad a csapás szónak és ez a két fogalom kísérte ifjúsági titkárként való munkába állásomat! Némelyek kételkedve és idegenkedve tekintettek egy új munkaerő beállítására. Sokan az adminisztráció növekedésétől féltek, mások a költségek fölösleges növekedésétől, és volt aki attól félt, hogy az Üllői útról akarják irányítani az ifjúsági munkát. Az, hogy az így gondolkodóknak mennyire volt igazuk, ez idővel kiderül, de én mégis azt remélem, hogy egy kis árnyaltsággal a csapás szó másik értelme amivel ezt az új munkát illetni lehet. Miért is érzem az árnyaltság szükségességét? Azért, mert ha a csapást a szó szoros értelmében tekintenénk, az azt jelentené, hogy egy-egy nagy bozóton tört és ritkán használt úton haladnánk az életadó víz felé. A valóság szerencsére csak kicsit hasonló. Egyházunkban az ifjúsági munka az utóbbi évtizedekben is nagyon aktívan folyt gyülekezetekben és néhány egyházmegyében, illetve az ismert körülményekkel dacolva Gyenesdiás az országos ifjúsági konferenciák fogalmává vált. Akár egyházmegyei, akár országos szinten néhány lelkész neve mindenképpen említésre méltó lenne. Én mégis azokat a nemlelkészeket szeretném kiemelni, akik gitározással, szervezéssel és nagyon sok mással munkaidőn túl és tanulás mellett szolgáltak. Nagyon fontosnak tartom a jelenlegi lelkészhiány mellett képzésüket és megbecsülésüket. Talán ebből a pár gondolatból érezhető volt, hogy talán nem is csapásnak, hanem ha rögös is, de útnak tekinthető amin a szolgálat halad. Kérdés még, hogy min keresztül, van-e összevisszaság, bozót? Sokak szerint a KIÉ és MEVISZ mellett érthetetlen egy harmadik ifjúsági szervezet létrehozása, mások azt gondolják, hogy az egyház növeli az adminisztrációs terhet. Úgy látom, hogy az Ifjúsági Bizottság megtalálja helyét és feladatát a két egyesület mellett és a három „szervezet” egymásnak pótolhatatlan kiegészítője. Emellett fontosnak tartom, hogy az egyházon belül külön foglalkozzon valaki az ifjúsági munkával és a naprakész tájékozottságával segítse a vezetés döntését, illetve a lelkészek munkáját. Egyetlen kérdésünk maradt, hogy merre haladunk a csapáson? Nagyon sok vád éri a fiatalokat, hogy csak az ifjúsági énekeket éneklik, kerülik a templomot. Játszanak, fociznak, táncolnak ifjúsági alkalmakon. Ezek a testi, lelki szükségletek nem állhatnak távol hitünktől. Azok akik ifjúsági szolgálatot végeznek egy úton egy cél felé haladhatnak és vezethetnek másokat, ha az út rögös, a partja tüskés is. Mert Jézus ezt mondta: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!” Marton Tamás 37
