Evangélikus Naptár, 1994

Megemlékezés halottainkról

„SZOLGÁM, ELÉG!”

Megemlékezés halottainkról

BLÁZY LAJOSNÉ, sz. GÖMÖRY ÁGNES ERZSÉBET (1906-1992)

Gyémántdiplomával kitüntetett vallástanárnő, a péceli, rákoscsabai, isa- szegi, majd újpesti papné hosszú évtizedeken át egyaránt szolgált férje mellett és a gyermekek között. Családi körben és széles tanítványseregben folyton buzdította a reábízottakat: Változó körülmények közt is imádság által kapcsolatban kell maradni Istennel. Családszeretete összetartó erőforrás, egyházhüsége példaadó marad sokáig.

CSENGŐDY LÁSZLÓ (1925-1992)

Egy önmagában sokat vívódó, mostoha sorsa miatt gyötrődő lélek lángja aludt ki múlt év őszén Tübingenben. Egykor a Budahegyvidéki Gyülekezet lelkipásztora volt. Sok és nehéz szenvedés után hívta haza a szolgálatból egy időre kivált, de lelke indíttatására oda visszatért szolgáját a megbízást adó Úr. Hazát cserélt, de szíve itthon maradt. S amikor urnája hazaérkezett, kívánságának megfelelően búcsúztak tőle hozzá hűségesen ragaszkodó pályatársai. Porait lelkész-édesapja és hőn szeretett édesanyja mellé helyezték el a Farkasréti temetőben. Egyházunk szegényebb és színtelenebb lett nélküle. S amit magával vitt, az gazdagíthatta volna egyházunk életét.

KAPOSVÁRY VILMOS (1914-1992)

Vannak lelkészek, akik olyan csendesen, észrevétlenül munkálkodnak, hogy csak az egyházi névtárból ismerjük őket. Közülük való volt ő is. Valaki azt mondta róla, hogy a „nemzet napszámosa”. Egész szolgálati idejében szórványpap. 1942— 1981 közt a Csillaghegy-Szentendrei missziói gyülekezet pásztora. A Dunakanyarban szétszórtan élő híveit fáradhatatlanul gondozza, szívtől szívig. Alig 130 tagú gyülekezetében akkor kezdett templomé98