Evangélikus Naptár, 1994
ÉLETJELEK EGYHÁZUNKBAN - Solymár Péterné: A GYERMEKMUNKÁRÓL
ÉLETJELEK EGYHÁZUNKBAN A GYERMEKMUNKÁRÓL A szülők és a gyülekezet feladata Már szinte közhelyszerű - de nagyon igaz - Kodály Zoltán mondása, miszerint a gyermek zenei nevelését kilenc hónappal a születése előtt kell elkezdeni. Amikor gyermekük keresztelésekor a szülők a lelkész kérdésére: - Vállaljátok-e, hogy az evangélikus egyház segítségével gondoskodtok e gyermek hívő keresztyénné növekedéséről? - kimondják a Vállaljuk! feleletet, talán nem is sejtik, hogy máris elérkezett az az idő, amikor ennek az ígéretnek eleget kell tenni. Kezdve attól, hogy álljanak oda az újszülött ágya fölé, és hangosan imádkozzák el gyermekük fölött az esti imát, akkor is, ha „még nem érti”! (Hiszen beszélünk is a kisbabához, pedig még azt sem érti. . .) Azután pedig hamar eljön az az idő, amikor a gyülekezetbe szoktathatja kisgyermekét, a vállalását komolyan vevő szülő. Csömöri gyülekezetünkben nincs egyházi óvoda, így még hangsúlyosabb a jelentősége a vasárnapi iskolának. Az iskolai hitoktatás mellett itt folyik a gyermekmunka 3-tól 12 éves korig tartó szakasza. Öröm látni, ahogyan a nagyobbak hozzák a „kistesókat”, unokatestvéreket magukkal vasárnap reggel 9 órakor erre az alkalomra. Vagy a volt vasárnapi iskolás a saját gyermekét. . . Áldozat ez nagyszülőtől, szülőtől, hiszen öltöztetni, küldeni, hozni, kísérni kell a kicsinyeket. Természetesen annak vállalása, hogy gondoskodunk a gyermek keresztyénné neveléséről nemcsak a szülő feladata, hanem a gyülekezeté, annak felnőtt tagjaié is. Ebben a szép munkában egyik alapelvünk, hogy nincs szünet, nincs nyári 3 33
