Evangélikus Naptár, 1994

Dr. Fabiny Tibor: Az evangélikus Kossuth

75. születésnapja közelgett, Mayer lelkész-utóda, Hajász Pál 1874 tavaszán levélben kérdezte meg a turini remetétől, tud-e biztos felvilágosítást adni, szeptember melyik napján volt a születése vagy keresztelője. Érdekes Kos­suth válasza: „Sajnos, erre az az aranyozott, rézcsattos nagy családi biblia sem tud már feleletet adni, amelyből szokás volt atyám házánál vasárnapon­ként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni. Ez is elpusztult a viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, amire az epedő honszeretet s az emberi érzelem, ész és szív becset helyeztek. . A szájhagyomány mindenesetre úgy tartja, hogy Kossuth László és felesége a tállyai hordóvá­sár egyik szeptembervégi napján mentek át Monokról a tállyai anyagyüleke­zetbe, s minden bizonnyal ekkor került sor Lajos fiuk megkeresztelésére. A későbbi nagy államférfit élete során mindvégig meghatározta a protes­tantizmus szellemi öröksége. Kiváló főiskolák nevelték. Először a híres eperjesi evangélikus Kollégiumba iratkozott be. Ennek főleg jogtanára, Gre- guss Mihály gyakorolt rá nagy hatást és kedveltette meg a magasabb szelle­mi élet örömét. Utóbb így ír eperjesi éveiről: „Ott virradóit fel lelkemben azoknak az elveknek világossága, amelyek vezéreltek viharos életemben a hazám s felebarátim iránti kötelezettségek ösvényén, amelyek adtak, s meg vagyok győződve, adni fognak halálom órájáig mind akaratot, mind el­szántságot és erőt feláldozni életemet és vagyonomat hazám eltörölhetetlen jogainak megvédésére a polgári, nemzeti- és vallásszabadság szolgálatában. Adná az Isten, hogy oly viszonyok között élnék, hogy bebizonyíthassam, milyen háládatos vagyok az eperjesi Kollégium iránt.” A másik főiskolán, a református Sárospatakon annak híres jogásztanára, Kövy Sándor professzor megállapította róla, hogy jobban tudja a magyar közjogot — a Corpus Juris Hungarici-t - mint az ítélőtábla. Megnyerő modora, éles ítélőképessége, választékos külső megjelenése, kék szeme, amely értelmet és szívnemességet sugárzott, széles körben ismertté tette nevét. Szülőmegyéjében korán aktív közegyházi munkába fogott. Mint sátoral­jaújhelyi ügyvédbojtár, enged egyháza hívásának, s előbb presbiter, majd jegyző, utóbb egyházmegyei ügyész lesz. Huszonöt éves korában, 1827-ben vezetett eredeti kézírású újhelyi gyülekezeti jegyzőkönyvének egyik lapja az Evangélikus Múzeum kiállításán látható. A Hegyaljai Egyházmegye több ízben küldte őt delegátusként az egyházkerületi és egyetemes közgyűlésekre. Névaláírásait gyakran olvashatjuk az Evangélikus Levéltár közgyűlési jegy­zőkönyveinek jelenléti ívein. Amikor 1841-ben 3 éves börtönbüntetésre ítélik az Országgyűlési Tudósí­tások szelleme miatt, a budai várbörtönben magyar és angol nyelvű bibliában lelt vigasztalást. Erről így ír: „Fogságomnak magányában tanultam meg meditáció által, amire az élet oktatott. Annyi jogunk lesz eredményeinkhez, amennyi helyet foglal el szívünkben a hit tüze!”. A magyar protestantizmus nem feledheti el soha, hogy alkotmányos szabadságának, a „különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság elvének” a kimondása Kossuth javaslatára került be az 1848:20. törvény­cikkbe. Az ő fogalmazásában mondta ki e törvény a bevett vallásfelekezetek egyenlőségét, valamint azok egyházi és iskolai szükségleteinek államköltség­ből való fedezését. 31

Next

/
Thumbnails
Contents