Evangélikus Naptár, 1994

Dr. Fabiny Tibor: Az evangélikus Kossuth

75. születésnapja közelgett, Mayer lelkész-utóda, Hajász Pál 1874 tavaszán levélben kérdezte meg a turini remetétől, tud-e biztos felvilágosítást adni, szeptember melyik napján volt a születése vagy keresztelője. Érdekes Kossuth válasza: „Sajnos, erre az az aranyozott, rézcsattos nagy családi biblia sem tud már feleletet adni, amelyből szokás volt atyám házánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni. Ez is elpusztult a viharos életem fergetegeiben, mint sok egyéb, amire az epedő honszeretet s az emberi érzelem, ész és szív becset helyeztek. . A szájhagyomány mindenesetre úgy tartja, hogy Kossuth László és felesége a tállyai hordóvásár egyik szeptembervégi napján mentek át Monokról a tállyai anyagyülekezetbe, s minden bizonnyal ekkor került sor Lajos fiuk megkeresztelésére.

A későbbi nagy államférfit élete során mindvégig meghatározta a protestantizmus szellemi öröksége. Kiváló főiskolák nevelték. Először a híres eperjesi evangélikus Kollégiumba iratkozott be. Ennek főleg jogtanára, Gre- guss Mihály gyakorolt rá nagy hatást és kedveltette meg a magasabb szellemi élet örömét. Utóbb így ír eperjesi éveiről: „Ott virradóit fel lelkemben azoknak az elveknek világossága, amelyek vezéreltek viharos életemben a hazám s felebarátim iránti kötelezettségek ösvényén, amelyek adtak, s meg vagyok győződve, adni fognak halálom órájáig mind akaratot, mind elszántságot és erőt feláldozni életemet és vagyonomat hazám eltörölhetetlen jogainak megvédésére a polgári, nemzeti- és vallásszabadság szolgálatában. Adná az Isten, hogy oly viszonyok között élnék, hogy bebizonyíthassam, milyen háládatos vagyok az eperjesi Kollégium iránt.”

A másik főiskolán, a református Sárospatakon annak híres jogásztanára, Kövy Sándor professzor megállapította róla, hogy jobban tudja a magyar közjogot — a Corpus Juris Hungarici-t - mint az ítélőtábla. Megnyerő modora, éles ítélőképessége, választékos külső megjelenése, kék szeme, amely értelmet és szívnemességet sugárzott, széles körben ismertté tette nevét.

Szülőmegyéjében korán aktív közegyházi munkába fogott. Mint sátoraljaújhelyi ügyvédbojtár, enged egyháza hívásának, s előbb presbiter, majd jegyző, utóbb egyházmegyei ügyész lesz. Huszonöt éves korában, 1827-ben vezetett eredeti kézírású újhelyi gyülekezeti jegyzőkönyvének egyik lapja az Evangélikus Múzeum kiállításán látható. A Hegyaljai Egyházmegye több ízben küldte őt delegátusként az egyházkerületi és egyetemes közgyűlésekre. Névaláírásait gyakran olvashatjuk az Evangélikus Levéltár közgyűlési jegyzőkönyveinek jelenléti ívein.

Amikor 1841-ben 3 éves börtönbüntetésre ítélik az Országgyűlési Tudósítások szelleme miatt, a budai várbörtönben magyar és angol nyelvű bibliában lelt vigasztalást. Erről így ír: „Fogságomnak magányában tanultam meg meditáció által, amire az élet oktatott. Annyi jogunk lesz eredményeinkhez, amennyi helyet foglal el szívünkben a hit tüze!”.

A magyar protestantizmus nem feledheti el soha, hogy alkotmányos szabadságának, a „különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság elvének” a kimondása Kossuth javaslatára került be az 1848:20. törvénycikkbe. Az ő fogalmazásában mondta ki e törvény a bevett vallásfelekezetek egyenlőségét, valamint azok egyházi és iskolai szükségleteinek államköltségből való fedezését.

31