Evangélikus Naptár, 1994
Dr. Fabiny Tibor: Az evangélikus Kossuth
Az evangélikus Kossuth A magyar történelem bércormán rendíthetetlenül áll Kossuth Lajos legendás alakja. Ma is — halálának centenáriumán - egyház- és hazaszeretetre ébreszti az egymást váltó nemzedékeket. Kettős örökséget hagyott ránk. Egy sajátosan keresztyén az egyik: a Tállyán megkeresztelt Kosuth egyházszerető testamentuma — egy sajátosan nemzeti a másik: a hazájáért, annak szabadságáért lángoló patrióta szent hagyatéka. A 18. század közepén Túróéból Zemplénbe húzódó Kossuth Pál és neje, Beniczky Zsuzsanna fia, Kossuth László, mint az Andrássy-uradalom intézője a liszkai postamester leányát, Weber Saroltát vette feleségül. Az utóbb „Zemplén védangyalának” nevezett nagyasszony ősei szepességi patríciusok voltak, egyikük Caraffa eperjesi vértörvényszékének áldozata. A Monokon lakó Kossuth-házaspár első gyermeke 1802 szeptemberében kapta a Lajos nevet. A helyet és az időpontot sokáig több bizonytalanság tette kérdésessé. 1810 őszén, a nagy tállyai tűzvészkor az egyház anyakönyvei is elpusztultak. A rozsnyói születésű evangélikus lelkész, Mayer Mátyás keresztelési bejegyzése is a tűz martaléka lett. Amikor a száműzött Kossuth 30
