Evangélikus Naptár, 1992
ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Brebovszky Éva: Egy elfelejtett ember
remtője, Ballagi Mór nyelvész, Egressy Béni zenész, Hermann Ottó ösrégész, ichtioló- gus, ornitológus, néprajzkutató, Reményi Ede hegedűművész, Róth Aladár a magyar ortopédia megteremtője, a lúdtalpbetét, nyomorék járógép, gerincfüző feltalálója, Szemere Bertalan 1848-49 belügyminisztere, Hunfalvy János, Hunfalvy Pál, Or- szágh Pál (Pável Országh Hviedoslav) ebben az iskolában tanult. A jelenlegi Miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola jogelőde, a Miskolci Evangélikus Tanítóképző és Lyceum 1920-ban Eperjesről menekült az Evangélikus Jogakadémiával együtt, melyben Cházár András is tanult. A Miskolci Evangélikus Jogakadémián vezették be a magyar jogtörténetben a „Börtönügy” és a „Kriminalisztika”, „Kriminológia” tanítását 1926-ban. Cházár András emlékét ma is őrzi minden gyógypedagógus és szellemét ma is vallja: „Nem tudván élhetsz-é napnak leszálltáig, tégy jót mindenekkel élted végfogytáig.” Egy elfelejtett ember Egger Vilmos élete 1792— 1830 Egyházi iskoláink története sok meglepetéssel tud szolgálni nekünk. így van ez a Deák téri evangélikus iskolával is. Tanárai kezdettől fogva széles műveltségű, külföldet megjárt, a modem pedagógia elveivel rokonszenvező egyéniségek voltak. Sőt festőművész is tartozott óraadó tanárai közé. Egger Vilmos főleg arcképeket festett jó mesterségbeli tudással. Müvein a korabeli francia festészet hatása érződik. Nevét a Művészeti lexikon is jegyzi. Ki volt ez a titokzatos ember? Svájcban, Sankt Gallen kantonban, Unterrheintal körzetében, Staadban született igen szegény sorsú családból. Gyermekkoráról nem tudunk semmit. Korán kapcsolatba került Pestalozzival, tanulmányait mellette végezte el. Nemsokára segédtanítója lett Yverdonban, ahol Pestalozzi híres intézete 1805 és 1825 között működött. Egger itt rajzot, zenét, éneket és testnevelést tanított. Itt kezdett el arcképeket festeni. Jelentősen hatottak rá és későbbi pedagógiai működését meghatározták Pestalozzi modern pedagógiai elvei. Művészi pályájára kedvező volt az a két év, amit egy előkelő tanuló nevelőjeként Itáliában töltött. Egger Vilmos Yverdon szellemi műhelyében találkozik a magyar Váradi Szabó Jánossal, akit egy nemes úr, Vay Miklós református generális küld ki tanulni Pestaloz- zihoz. Az ő ajánlatára érkezik a svájci művész-tanár 1812-ben Magyarországra, a Miskolc melletti Alsózsolcára a Vay család gyermekeihez nevelőnek. Pártfogója, Pestalozzi utólag, 1813-ban küldi el a főúr feleségéhez ajánlósorait. A külhonból jött idegent Kazinczy Ferenc is számontartja, levelezésében többször felbukkan a neve. Egger a Vay családdal együtt 1816-ban költözik fel Pestre. Itt tanulmányozza az 60
