Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Kovács Pál: Szentek hárfája

olajfestészet technikáját és tehetsége jobban kibontakozhat. Hamarosan kapcsolatba kerül Schedius Lajossal, aki egyetemi tanárként és evangélikusként szívügyének tekinti a Deák téri evangélikus iskola fejlesztését. Sokat tett az iskola létrehozásáért is és annak felügyelőjeként keresi a színvonalas oktatáshoz a modern pedagógiai elveket valló nevelőket. Schedius Lajos intézi el, hogy Egger Vilmos is tanítson az evangélikus egyház nyilvános iskolájában. Egger ezen kívül' hogy itt rajzot tanít, pártfogók segítségével nyilvános rajziskolát és testnevelő intézetet is alapít. Svájcban éppen ezért a magyar testnevelés atyjaként is nyilvántartják őt.

Mozgalmasan telnek napjai Pesten. Sok tevékenysége mellett zenét is oktat, de amint Pestalozzinak írja 1818-ban, az arcképfestészet marad továbbra is „mein Lieblingsgeschäft” (kedvenc foglalkozásom). Az evangélikus iskola tanárai közül megörökíti Hoffmann Péter és Willerding Jakab portréját. Ismert művei továbbá Bene Ferenc orvosprofesszor képe, Báthory Gábor ref. püspök arcképe. Pesten ekkoriban a művészeti élet még igen kezdetleges. Csupán 1830-ban kerül sor az első nyilvános képzőművészeti kiállításra. Erre Egger kapja a megbízást, hogy a termeket perspektivikus képekkel díszítse. Az iskolában szívesen tanít. Lelkesíti őt, hogy diákjai szépen haladnak. Nem derül ki, hogy mi az oka — talán gyenge egészségi állapota —, hogy 1830-ban megválik az iskolától. Búcsúzóul ezüstserleget kap a következő felirattal: „Herrn Wilhelm Egger dem bisherigen Lehrer der Zeichenkunst an der ev. Schule in Pesth, zum dankbaren Andenken von der ev. Gemeinde A. C. 1830.” (Egger Vilmos úrnak, a pesti ev. iskola eddigi rajztanárának hálás emlékül az evangélikus gyülekezettől A. C. 1830.) Segíteni akart Burnszvik Teréznek egy Sopronba tervezett tanítóképző felállításában, de a terv nem valósult meg. A továbbiakban nem hallunk róla többet. Rózsa György közli írásában, hogy halálának időpontját dr. Sólyom Jenő professzor kutatta ki a Kálvin téri ref. gyülekezet anyakönyvéből, ahol az áll, hogy a 38 éves református nőtlen művész tüdősorvadásban 1830. nov. 2-án meghalt. Földi pályafutása véget ért.

Brebovszky Éva

Szentek hárfája

Tranovsky György születésének 400. évfordulója (1592- 1637)

A lengyelországi sziléziai Teschen városkában született evangélikus lelkész — latinosán Tranoscius — nevét elsősorban a róla elnevezett és a szlovák gyülekezetekben szerte a világon mind máig használt énekgyüjtemény, énekeskönyv őrzi. Ő ugyan latin nevet adott neki: Cithara sanctorum (szentek hárfája), ám ez nem maradt meg a nép ajkán.

61