Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Jólészi Cházár András

téve - lemond állásáról. 1791-ben a pesti evangélikus zsinaton gömöri evangélikus esperesség küldötteként, mint jegyző, házassági ügyekkel foglalkozott.

Anyja Sebik Katalin Győr-Moson megyei hentes gyermeke, aki a Felvidékről származott el. 1799-ben a váci Süketnéma Intézet felállításának kezdeményezője. Munkássága nyomán a világ tizedik, Nagy-Magyarország első Süketnéma Intézete megnyílt Vácott 1802. okt. l-jén. Ez az intézet lett alapja az egész magyar gyógypedaCházár András rozsnyói háza, melyet siketnéma-iskolának felajánlott

gógiának. Kossuth anyai ágon Cházár leszármazott. József testvérének leánya Tardo- nára ment férjhez s ezek bújtatták Jókai Mórt. Cházár Mária Abaúj megyében Korláton élt és férjhez ment Gibártra Naményihoz, aki Abaúj árvaszéki elnöke volt. E család utóda, Naményi Misi bácsi Balatonszemesen a Kurcz Rudolf u. 1. alá származott el. Cházár András javaslatára a rozsnyói evangélikus gimnáziumba elsőnek vezetik be a magyar tannyelvet. 1842-től az Országgyűlés jegyzőkönyveit Palóczy javaslatára vezetik magyarul, Ő rokonságban volt felesége révén a jólészi Cházár családdal. Több szegény diákot taníttatott saját pénzén. 93 társával összeesküvéssel vádolják. Több tudományos mű szerzője. Ellenezte a halálbüntetést, Gömör jobbágyait megtanítja a burgonya termesztésére, tárolására és fogyasztására. Híve a közteherviselésnek, azt akarta, hogy a jobbágynak legyen ingyenes orvosa és patikáriája, mezőgazdasági szaktanácsadója, kiket az állam fizet. A Sajót hajózhatóvá akarta tenni. József öccse Miskolcon Borsod megye árvaszéki elnöke, fia József a miskolci evang. gimnáziumban tanul, Adler Simon a magyar vak-süketnéma-oktatás megte59