Evangélikus Naptár, 1992
ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Jólészi Cházár András
zés), birka és kecskegyapjú felhasználásának módszereit. Még varrásra és ruhaszabásra is tanította az iskolás leányokat! E nagy tudású, sokoldalú ember észrevette, hogy rossz fűfajok vannak a réteken, ezért kevés a takarmány, hogy a széna sokáig rendeken fekve értékét veszíti, majd kis petrencékben hagyva tovább romlik a minősége. Könyvet ír a vetett fű (!) és a lóhere hasznosságáról. Utóbbiból több ezer mázsa vetőmagot termel és a szegényebb gazdák között ingyen oszt belőle, de szállít a Felvidékre, Bécsbe, Horvátországba is. Hogy taníthasson, ő maga is tanult. Tanulmányútra ment Kuppferzellbe, hogy lássa az ottani életet és gazdálkodást. „A kuppferzelli parasztok erkölcsössége oly nagy vagyon és folytonos foglalkozás mellett millionérek és mégis parasztok! Koldusok, részegesek és adósságcsinálók nincsenek” - írja a látottakról a sok mezőgazdasági tapasztalaton kívül. Ezt igyekszik példájával megvalósítani idehaza is. Bevezette az egyház népiskoláiban a betegségek okairól és a gyógyítás lehetőségeiről való tanítást, hisz sok betegség éppen a tudatlanság és a helytelen gyógymódok miatt lett halálos. Dr. Faust egészségi katekizmusát, amelyet az egyszerű emberek számára írt, magyar és szlovák nyelvre lefordítva, bevezette tantárgyként a szarvasi iskolákban. Szólni kellene még a kétszer megindított s a rosszindulat által kétszer bezáratott tanintézetéről, a tantervről, mely évszakonkénti változásával részben hasznosabb volt, részben pedig azzal a céllal alakította így a nagy pedagógus, hogy ne legyen egyhangú a tanulók számára. Szólni kellene arról a Tessedikről is, aki a gyakori tűzvészek miatt, azok kivédésén is fáradozott megpróbálva áttörni a rossz építkezési hagyományokat. S fejezzük be az ő gondolataival: „Én reméltem, az Isten megadja, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem!” Nobik Erzsébet Jólészi Cházár András Cházár András születési adatai eltérőek. Egyesek szerint 1745. június 5-én, mások szerint pedig július 5-én, Gácsér kutatásai szerint pedig július 2-án született, Gömör megye Jólész községében. Meghalt 1816. jan. 28-án Rozsnyón. Egyetlen testvérével, Józseffel előbb Jólészen, majd Dobsinán tanul, innen Eperjesre megy, ahol költészetet és szónoklattant, majd 1762-ben Késmárkon bölcseletett, 1765-ben Pozsonyban, 1766-ban gyakorlati jogot tanul Győrben, Tiszapataki nevű ügyvédnél. Tolnában leteszi az ügyvédi esküt. 1773-ban Rozsnyón lesz ügyvéd. Előbb Torna, majd Hont- Abaúj, s végül Gömör vármegye táblabírája. II. József a német nyelvet államnyelvvé 58
