Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Bencze Imre: A vágyak embere

előkerült vezetői és tagjai 1945. aug. 21-24. Frankfurt a. Main-ban találkoztak és hálaadással Isten megtartó kegyelméért, kezdték meg az egyház újjáépítésének mun­káját. Niemöller 1945 — 56 a Német Egyház Külügyi Hivatalát vezette. Közben 1947 — 64-ig a Hesszen-Nassaui egyház elnökévé is megválasztották. Az Egyházak Világtanácsa 1961 - 68-ig egyik elnökévé választotta. Egy személyes emlékemet is meg kell említenem. 1953 novemberében talán Ő az első külföldi vendége egyházunknak, aki lehetőséget kapott gyülekezetekben való látogatásra és szolgálatra. így jött a paksi gyülekezetembe, ahol Feleségével együtt a két család között meleg barátság alakult ki. Harcosa lett a két német állam békés egyesítésének is, de annak megvalósulását már nem érhette meg. A hatvanas években kapcsolata volt a nemzetközi békemozgalom­mal és ezért bizonyos bírálatok is érték, de ez nem kisebbíti hitvalló szolgálatának ma is példát mutató bátorságát. Sólyom Károly A vágyak embere 400 éve született Comenius Ámos János Végső vallomását így foglalta össze életútjára visszatekintve: „Hálás vagyok Isten­nek, hogy akarata szerint a vágyak embere lehettem! A jó utáni vágy olyan patakocs­ka, mely Istentől ered. Szorgos Mártaként siettem ide-oda, de most Máriaként a Mester lábai elé telepedtem. Téged magasztallak, Megváltóm, hogy Dáviddal együtt mondhatom: zarándokod és szolgád vagyok. Megóvtál attól a balgaságtól, hogy az esetlegest lényegesnek, az utat célnak, az igyekvést megérkezésnek és a vándorlást a hazámnak tartsam!” Milyen igaz! Comenius bejárta majd az egész Európát — otthona mégsem volt igazán sehol. Magyar családból származott, 1592-ben született - de morvának vallotta magát. Apját még Szeges Mártonnak hívták, de ő csak élete vége felé írta le így egyszer a nevét. A heidelbergi egyetemre úgy iratkozott be 1612-ben, mint Johann Amos Nivanus — vagyis kis szülőfalujáról, Nivniceről nevezve magát. A cseh-morva testvérgyülekezet huszadik és egyben utolsó püspöke lett 1648-ban, de ismertté volta­képpen pedagógiai eszméi révén vált. Nem kevesebb, mint 16 nyelvre fordították le munkáit. Versenyzett érte Anglia és Svédország, a lengyelek és a szlovákok, végül is Amster­damban fejezte be életét 1670. nov. 15-én. A békesség apostola akart lenni szíwel­53

Next

/
Thumbnails
Contents