Evangélikus Naptár, 1992
ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - Bencze Imre: A vágyak embere
lélekkel, de első szolgálati helyét, Fulnecket spanyol zsoldoshadak égették fel a huszita háborúban. Későbbi otthona, a lengyelországi Lissa pedig a svéd —lengyel háborúban lett a lángok martalékává, elpusztulván sok kézirata, szellemi munkájának gyümölcse. Mindenkit mindenre akart tanítani és nevelni, s a világ egyetemes megjavítását célozták szociálpolitikai és kulturális reformjavaslatai — de az irigység, a féltékenység és a kicsinyesség javíthatatlan gonoszsága szüntelen akadályokat gördített eléje, nemegyszer lett földönfutóvá. Hitbeli meggyőződése, vallásossága ökumenikus nyitottságú lélekké avatta: a ke- resztyénség megosztottságát nem tekintete változhatatlan ténynek. Ideálja az olyan egyház volt, mely világosságot, megbékélést, gyógyulást hoz az egész világnak — de őt és közösségét 1628-ban „huszita eretnekség” jegyében exkommunikálták (átokkal sújtották) és élete utolsó éveiben teológiai viták dúltak vele és körülötte. Magyarországra még I. Rákóczy György hívta, de csak annak halála után jött 1650-ben Sárospatakra a megözvegyült fejedelemasszony, Lórántjfy Zsuzsanna kérésére. Itt csupán négy évet töltött, de eredményes pedagógiai munkát folytatott. Hogy annyiféle hívó szó közül miért a magyar meghívást fogadta el, annál bizonyára latba eshetett őseinek magyarsága, tán az is, hogy első felesége a Felvidékről származott, de méginkább az, hogy a fehérhegyi csata után hazájukból magyar földre menekült hittársai sorsa-élete foglalkoztatta. Sárospatakra utaztában végiglátogatta őket, tanácskozott az oda áttelepült morva nemesekkel, s egyházi gyűléseket hívott össze, hogy rendezze soraikat és pásztorként törődjön velük. Pontos elképzelése volt arról is, hogy mi lesz Sárospatakon a feladata. Nagy terve-álma: a schola pansophica — a teljes főiskola felállítása. A hét-osztályú iskola megvalósítása volt a vágya és ilyen iskola számára kezdett tankönyveket készíteni. Magyar földön született meg nagy müve: „A nyelvek kapujának és előcsarnokának fényforrása" címmel (latinul: Janua), mely Comenius híressé vált illusztrált tankönyvének, az „Orbis Pietus”-nak (Festett világ) első formája volt. Az iskolát a színpadról is akarta szolgálni eleven képzeletével, a színjátszás eszközeivel. Tanítás-nevelés céljából adott teret az iskolai drámáknak. Rövid tartózkodása hazánkban termékeny és fontos szakasza volt tehát Comenius életének, és a sárospataki líceum ekkor élte igazán virágkorát. Búcsúzásakor a tudós pedagógus nagy és szívhezszóló beszédben hallgatósága lelkére kötötte a nemzeti nyelv művelését, mint ami legbiztosabb alapja a nemzeti kultúrának. Jótanácsa még ma is időtálló! Bencze Imre 54
