Evangélikus Naptár, 1983

Ottlyk Ernő: Luther kérdez bennünket

Luther kérdez bennünket Isten tette Luthert reformátorrá 1483. november 10-én született Luther Márton, egyszerű szülők gyermekeként. Az ifjú Luther életén a középkori szellemi megkötöttségek egész sora uralkodott. Ezek kö­zött a legfőbb az egyháznak való feltétlen engedelmesség volt. 1503-ben, huszonkét éves korában, mint a filozófiai tudományok magistere, már maga is részt vett az alsóbb fokú egyetemi oktatásban. 1505. július 17-én bezárult Luther Márton mögött az erfurti Ágoston-rendi szerzetesek kolostorának kapuja. A leg­jobb szerzetesként küzdött Luther a kolostorban üdvösségéért. Égő vággyal nyúlt a Szentíráshoz. Ez vált legfőbb olvasmányává. Isten elkezdte reformálni Luthert. Azzal a ténynyel, hogy a középkori egyház tekintélye helyett magára Krisztusra figyelt, önkén­telenül is letért a középkori vallásosság útjáról. A Szentírás igazi és teljes tartalmának felismeréséből született Luther reformációja. Mint a wittenbergi teológia tanára, a Szentírás magyarázatát tette munkássága közép­pontjává. A Szentírás mindenek fölé helyezése Luthernek a legfőbb reformátori csele­kedete. 1517-ben a wittenbergi vártemplom ajtajára kiszögezett 95 tétele a világtörténelem egyik legnagyobb folyamatát indította el. A tételek meglepő gyorsasággal terjedtek. Alig telt el 14 nap, s már bejárták egész Németországot. Kezdettől fogva átérezték a 95 tétel nagy jelentőségét, és csakhamar a kitűzése napjától (október 31.) kezdték keltezni a re­formáció megindulását. 1520-ban három alapvető műben írta meg a reformáció programját. „A német nem­zet keresztyén nemességéhez” című iratában a Szentírás alapján fejtette ki a lelkészi szolgálat igazi mibenlétét. „Az egyház babiloni fogságáról” című műve a szentségekről szóló tanítást fejtette ki. Két szentséget ismert el ige szerintinek: a keresztséget és az úr­vacsorát. „A keresztyén ember szabadságáról” című írása egyike a reformátor legsike­rültebb műveinek. Alapgondolata az, hogy mivel Isten Krisztusban mindent odaadott értünk, azért nekünk is oda kell adnunk magunkat a felebarát számára. Ezzel a művé­vel Luther megalapozta az evangéliumi etikát. X. Leo pápa átokbullát adott ki Luther ellen, amit a reformátor 1520. december 10-én nagy tömeg jelenlétében elégetett. Az alázatos középkori szerzetes reformátorrá vált, senki sem tudta megakadályozni az egyház reformációjának továbbvitelét. Luther ügyében 1521-ben V. Károly császár Wormsba összehívta a birodalmi gyű­lést. Itt Luther a császár és a birodalmi gyűlés színe előtt kijelentette, hogy egyedül a 44

Next

/
Thumbnails
Contents