Evangélikus Naptár, 1983
Ottlyk Ernő: Luther kérdez bennünket
Szentírásnak hisz, s ha ennek ellene mondanak, a pápák vagy a zsinatok, akkor nem azokat követi. „Itt állok, másként nem tehetek, Isten könyörüljön rajtam! Ámen.” Ezekkel a zárószavakkal fejezte be beszédét. A Wormsból hazatérőben levő reformátort Bölcs Frigyes szász választófejedelem intézkedésére a thüringiai erdőben álarcos lovagok elfogták és Wartburg várába rejtették. Luther legnagyobb wartburgi műve az Újszövetség németre fordítása volt. (1522) A német nyelvű Biblia vált a reformáció leghatalmasabb fegyverévé. A teljes bibliafordítással Luther és munkatársai 1534-ben készültek el. A teológiai viták és a közélet harcai közben Luther magánélete is közüggyé vált, mert életfolytatásával is példát mutatott a reformátor. 1525-ben házassságot kötött Bóra Katalinnal. Ezzel a lépéssel a 42 éves reformátor a szerzetesi fogadalom és a papnőtlenség ellen szóló tanait erősítette meg. Családi élete, felesége és 6 gyermeke iránti szeretete mintakép minden evangélikus család számára. Az evangélikus családok számára írta Luther 1529-ben a Kis és Nagy Kátét, amely máig is a legtömörebb és egyben legvilágosabb összefoglalása mindannak, amit a keresztyén embernek a hit és élet dolgaiban tudnia kell. Az evangélikus iskolaügy is sokat foglalkoztatta a reformátort, mert világosan látta a hit és tudás összefüggését. Első munkatársának, Melanchthon Fülöp professzornak igen nagy szerepe volt az evangélikus iskola és az evangélikus műveltség kialakításában. 1530-ban V. Károly császár Augsburgba (magyarul: Ágostába) hívott össze birodalmi gyűlést. Luther a birodalmi átok miatt csak Coburgig kísérhette el a választófejedelmet és a vele utazó teológusokat. Melanchthon vette át a vezérszerepet, aki a korábbi teológiai cikkek alapján határozottan és szerencsés fogalmazásban foglalta össze az evangélikus tanítás lényegét. Ez a munkája vált később az evangélikus egyház hitvallási il&tává, az Ágostai Hitvallássá. Luther ezt a hitvallást igen jónak találta és magáénak vallotta, azzal a megjegyzéssel, hogy ő nem tudott volna olyan szelíden szólni, mint Melanchthon. A reformáció ügye gyorsan teijedt egész Európában. A császár látva a protestánsok erősödését, sürgette a rég kívánt egyetemes zsinat egybehívását. Erre a zsinatra ugyan nem került sor, de János Frigyes szász választófejedelem mégis szükségesnek tartotta a felkészülést. Ezért Lutherrel iratot készíttetett, amelyben annak a megjelölését kívánta, hogy milyen pontokban lehet megegyezni és melyekben nem. Erre a megbízásra írta meg Luther a Schmalkaldeni Cikkeket. Az első részben az Istenről szóló tanítást foglalja össze, amelyet mindkét részről elfogadnak. A második részben azokat a tételeket sorolja fel, amelyekből az evangélikusok nem engedhetnek. A harmadik részben azokat említi, amelyekre a Szentíráshoz közelebb álló katolikusokat meg lehetne nyerni. Ez az irat is az evangélikus egyház hitvallásai sorába tartozik. Luthert megtörte a munka és a betegség, utolsó éveiben sokat szenvedett. 1544. óta sokszor írt és szólt arról, hogy közel van halála napja. Szüntelen szolgálat közben a betegség egyre jobban úrrá lett rajta, s 1546. február 18-án Eislebenben, szülővárosában meghalt. Koporsóját a wittenbergi vártemplom szószékéhez közel álló sírboltba bocsátották le. Ottlyk Ernő 45
