Evangélikus Naptár, 1983
Fabiny Tibor: Körbejártunk az Evangélikus Múzeumban
Körbejártunk az Evangélikus Múzeumban Nemcsak korunk divatja, hanem belülről fakadó igény önmagunk, szűkebb közösségünk és a bennünket befogadó tágabb közösség, a nemzet azonosságának a keresése. Keresztyén identitásunkhoz is hozzátartozik azoknak a gyökereknek a feltárása és tudatosítása, amelyek a Krisztusban kapott kinyilatkoztatás alapján e világban való szolgálatunkat meghatározzák. Jövőnket is a múltból kapott örökség tudja a jelenben formálni. Ezek voltak azok a gondolatok, amelyek immár egy évtizede, 1973 elején egyházunk vezetőit arra serkentették, hogy mindazt a szellemi és tárgyi emlékanyagot, amely a múltból, világháborúk és nemzeti katasztrófák romjai között mégis fennmaradt, felmérjük, összegyűjtsük és felmutassuk. Egyházunk ezzel éppen azt a célt akarta szolgálni, hogy mind nemzeti, mind felekezeti értékeink feltáruljanak és hittestvéreink széles körében megbecsültté váljanak. A majdnem hét évi előkészület után 1979 nyarán megnyílt Evangélikus Országos Múzeum eddig csaknem 40 000 látogatójában - a vendégkönyvek tanúsága szerint - sikerült felébreszteni az evangélikus múlt értékeiből táplálkozó azonosságtudatot. Sokan örömmel adták kifejezését annak, hogy egyházunkhoz tartozhatnak, sokan merítettek erőt elődeink bátor helytállásából, sokan nyertek reményt arra, hogy Aki őseink közösségét annyi hányattatás közepette magtartotta, Az a jövőben is mindvégig oltalmunk és erősségünk marad. Reformáció és ellenreformáció Kezdjük múzeumi sétánkat az állandó kiállítás első termében. A kiállításnak ebben a szakaszában érzékeli a látogató, hogy a tiszta evangélium befogadására a lelkeket már korán alkalmassá tették az európai előreformációs és antifeudális mozgalmak. Különösen Wald és Húsz tanításai hagytak maradandó nyomot Közép-Európa vallásos tömegeiben. A hazai huszitizmus képviselői lettek a magyar bibliafordítás úttörői, s egyben több hazai reformátorunk példaképei. E terem középpontjába az újkori egyházi megújulás két nagy egyéniségének, Luther Mártonnak és Melanchthon Fülöpnek a munkásságát állítottuk. Egyházunk könyvtárának és levéltárának tulajdonából be tudtunk mutatni számos értékes, egykorú kiadásban megjelent teológiai könyvet és a reformátorok által sajátkezűleg írt dokumentumot. Nemzetközi szempontból is kiemelkedő érték 117
