Evangélikus Naptár, 1983

Fabiny Tibor: Körbejártunk az Evangélikus Múzeumban

Luther 1542-ben írf autográf végrendelete, amely a múlt századi híres műgyűjtő, Jan- kovich Miklós jóvoltából került egyházunk tulajdonába. A magyar reformátorok két nemzedékének itt kiállított munkái is azt bizonyítják, hogy mind kiváló irodalmi munkásságukkal, mind pedig segítő emberi hozzáállásukkal felbecsülhetetlen szolgálatot végeztek a három részre szakadt haza művelődésében és talpraállításában. Nem véletlen, hogy tárgyi emlékeink a XVII. századdal egyre sokasodnak, jelezve, hogy olykor egyes közösségek, máskor gazdag patrónusok művészetpártolóként is fellépnek. Nemescsó, Kőszeg, Sopron, Selmecbánya értékes művészeti emlékekkel gazdagítják egész nemzeti kultúránkat. Termünk emlékanyagát a „gyászévtized” (1671-81) írott és tárgyi dokumentumai záiják.

Pietizmus és felvilágosodás

Annak a korszaknak a szellemi-lelki hátterét, amelyet sétánk során második termünkben bemutatunk, a Haliéból kisugárzó történelmi pietizmus határozta meg. A belső egyházi harcok során sokan ugyan még a lutheri orthodoxia konzervatívabb irányát képviselték, de mind a két felet jóidőre egységbe forrasztotta a Thököly-, majd a Rákóczi féle szabadságharc. E kor történelmi eseményeinek itt bemutatott ritka emlékeire világi történészeink is érdeklődéssel figyeltek fel, míg az irodalmi és a zenei emlékek e tudományágak művelőit vonzzák kiállításunkra. A diakóniai munkában és a gyakorlati keresztyénségben megmutatkozó pietizmus idővel a korai felvilágosodásnak készít talajt: ebből nőtt ki Tessedik, Berzeviczy, Wallaszky munkássága is. II. József Türelmi Rendelete (1781) lehetővé tette az addig erősen visszaszorított evangélikusság aktivizálódását. Ennek dokumentálására mintegy modellként tárul elénk a Pesti Egyház megalakulása és fejlődése. Ennek emlékei sorakoznak a második terem utolsó tárlójában.

Különösen gazdag egyházunk XVIII. századi képzőművészete. Neves festők örökítették meg a kor vezető lelkészeinek és világi tisztségviselőinek az arcvonásait: Hruskovics Sámuel és Hamaliar Márton püspököket, Zay Péter és ócsai Balogh Péter egyetemes felügyelőket, női patrónusaink közül pedig Teleki Józsefhé Róth Johannát és Beleznay Miklósné Podmaniczky Annamáriát.

Nemzeti megújulás - nemzeti kultúra

Sétánk következő állomása a magyar nemzeti megújulás nagy korszaka: a reformkor. Ennek társadalmi törekvéseit és művelődési eszményeit evangélikus iskoláink sok kiváló neveltje is formálta. A Soproni Magyar Társaságot alapító Kis János költő és püspök, az ugyancsak a soproni líceumban tanuló Berzsenyi Dániel, Döbrentei Gábor és Vajda Péter mellett méltán vagyunk büszkék, mint lutheránusok is Petőfi Sándorra és Kossuth Lajosra. Tárgyi emlékek egész sorával emlékeztetünk a kiállításon keresztsé- gükre, iskoláztatásukra, egyházi kapcsolataikra, irodalmi és politikai tevékenységükre. A szabadságharc triászának harmadik, sokat vitatott személyisége, a szepességi származású Görgey Artúr ugyancsak evangélikus iskolában, Eperjesen nevelkedett.

Belső egyházi életünket ebben a korban részben a pest-budai lelki ébredés, részben egyfajta kultúrprotestantizmus jellemezte. Az előbbi áramlat inspirálója József nádor harmadik felesége, a württembergi származású buzgó evangélikus Mária Dorottya volt. Neki köszönhető a budai egyház alapítása (1844), első templomának és iskolájának fel118