Evangélikus Naptár, 1968

Évfordulók

Az idegen zsoldosok fosztogatásainak, a katolikus reakció erőszakos fel­lépésének kitett, ellenszegülő jobbágyok tömegesen elmenekültek falvaik­ból, a katolikus papsággal együtt működő császári katonaság elől. A kuruc háborúk A Wesselényi-féle összeesküvésben vádolt, vagy gyanúsított földesurak, birtokuktól megfosztott jobbágyok, fizetetlen, vagy a szolgálatból elbocsá­tott végvári katonák, hazafias érzésű nemesek, vallásuk miatt bujdosni kényszerült protestánsok az erdélyi határszélen gyülekeztek; Apafi fejede­lemtől és a töröktől reméltek támogatást. Ide menekültek a telküket el­hagyni kényszerült jobbágyok is. A jobbágyok és a bujdosók fegyveresen támadták meg a császári kato­naságot, és ott ártottak nekik, ahol csak tudtak. Azokat a magyarokat, akik I. Lipót pártján voltak, a bujdosók nem tekintették többé magyar­nak, hanem — a német zsoldosokhoz hasonlóan, — labancoknak nevezték őket. A bujdosókat kurucoknak nevezte a nép. Amikor a kuruc-mozgalom nemzetközi jelentőségűvé vált, akkor az erdélyi fejedelem, a török, sőt XIV. Lajos francia király is támogatta. 1678-ban „A szabadságért és igazságért!” — jelmondattal, Thököly Imre vezetésével megindult a kurucok támadása I. Lipót császárnak és kato­nai kormányzatának, valamint a katolikus-jezsuita reakciónak a rém­uralma ellen. Az eperjesi kollégiumról Az 1667. október 18-án megnyílt kollégium országos feltűnést és érdeklő­dést keltett. I. Lipót két rendeletet is kiadott, amelyekben megbüntetéssel fenyegette az eperjesieket, ha főiskolát létesítenek. A fenyegetések elle­nére, másfél év alatt elkészült az új épület, az ún. felsőmagyarországi renaissance-stílusban. Az iskola professzorai és pártfogói nagy gonddal állították össze az iskola működési szabályzatát és tantervét. A kollégium pótolta az egyetemet, mert az elemi ismeretektől kezdve, 10 osztályban, a tanulók a magasabb fokú ismereteket is elsajátíthatták. Meglepő, hogy a tanterv nagy súlyt helyezett a reáltárgyakra (földrajz, matematika, fi­zika). A felsőbb osztályokban a professzorok előadták a jogot, filozófiát és a teológiát. Fontosnak tartották az anyanyelv tanítását: tanították a magyart, szlovákot, németet. Az 1667/68., tehát az első kollégiumi tanévben különösen mozgalmas volt a kollégium élete. Professzorai közül Pomárius Sámuel főigazgató és Zaban Izsák részt vett az öt szabad királyi városi szuperintendencia gyűlésén, 1668. február 6—9. között Kassán és március 7—9. között Eper­jesen. Már az első tanévben nagyon élénk irodalmi munkásságot fejtett ki a professzori kar. Thököly és a kollégium A 11 éves Thököly Imrét apja — Thököly István —, 1668. január 22-én vitte a kollégiumba. A kollégium elöljárói és professzorai pártfogójuk fiát nagy ünneplésben részesítették, és testületileg elkísérték az első iskolai órára. A professzorok kis diákjukat két iskolai drámában is szerepeltették: az Állhatatos Eleázárban, és az Erőslelkű Papiniánusban. Ez utóbbiban Ladivér Illés professzor, Imrének, a bátor magyar királynak a szerepét egyenesen Thökölynek írta és vele játszatta el. 85

Next

/
Thumbnails
Contents