Evangélikus Naptár, 1968

Évfordulók

Thököly Imre

(300 éve lett az eperjesi kollégium diákja)

A Habsburg-katolikus reakció további erősödése

A Wesselényi-féle összeesküvés ürügyet adott I. Lápot császárnak a magyar önállóság teljes eltörlésére, a nyílt abszolutizmus bevezetésére. Az országot császári zsoldos-katonaság szállta meg. A császár felfüggesztette a magyar alkotmányt, és Ampringer János Gáspárt, a német lovagrend nagymesterét, Pozsony székhellyel, 1673-ban kinevezte Magyarország kormányzójává. Ez a nyílt, katonai kormányzat a legvadabb önkényt, terrort, és a legnagyobb nyomorúságot jelentette. I. Lipót és katonai kormányzata mindent elkövetett az ország kirablására, értékeinek, kincseinek megszerzésére.

I. Lipót abszolutizmusával együttjárt a katolikus reakció további erősödése. Az „összeesküvő magyarok” és protestánsok megbüntetésére rendkívüli törvényszékeket állítottak fel. Ezek a rendkívüli törvényszékek

koholt vádak alapján, a védelem és a tanúk meghallgatása nélkül ítélkeztek. Céljuk a katolicizmusnak megfélemlítéssel, erőszakkal való terjesztése, a császári kincstár és a katolikus egyház vagyonának a gyarapítása volt. A protestánsok és a magyar hazafiak üldözését Szeler'-’c^vi György esztergomi érsek-prímás személyesen irányította, Kollonics Lipót és Bársony György püspökök segítségével. A protestáns templomokat katonasággal és jezsuitákkal elfoglaltatta, á lelkipásztorokat elüldöztette, vagy példátlan kegyetlenséggel összefogdostatta, és sokat gá^arabságra juttatott. A végvárakban szolgálatot teljesítő magyar katonaságot a császári udvar „megbízhatatlannak” nyilvánította, zsold és végkielégítés nélkül szélnek eresztette.

84