Evangélikus Naptár, 1968

Évfordulók

doszkópja ez időben a következő ábrát mutatta: a katolikus Francia- ország és az evangélikus svédek szövetkeztek a reformálfcus holland köztársasággal, míg a lutheránus Németország, a katolikus Ausztria és Spanyolország a másik tábort alkotta. Vallásról már alig esett szó, de annál több volt az ostrom, fosztogatás, gyújtogatás, erőszak, gyilkosság és mindaz a borzalom, amellyel a vad és éhező zsoldosok a védtelen lakosságot sanyargatták. A háború ebben a szakaszában terjedt túl a kontinens határain, mert a holland hadak igazi győzelmeiket nem a szárazföldön, hanem a tengeren aratták, valamint Brazília és Ceylon spanyol telepesei fölött. Ekkorra tehát már világméretűvé terjedt szét a háború.

Meg lehet-e fékezni a rabláshoz szokott és pusztításban kedvét lelő számtalan zsoldos hadat, amelynek a háború kifizetődő üzlet volt és amelyben már a második nemzedék vett részt? Kimerülhetnek-e egyszer azok a tartalékok, amelyek évtizedeken keresztül képesek voltak a háborút fedezni? Ügy látszott, végnélkülivé lehet nyújtani, mert hiszen a béketárgyalások is már három esztendő óta húzódtak két poros kis westfaliai városkában (Münster és Osnabrück), jelezvén, hogy egyik fél sem veszi komolyan a háború befejezésének kérdését. A katonai győzelmet egyik fél sem tudta kicsikarni. De a félelmes és elvadult hadvezérek mögött mégis csak a diplomaták és Krisztina svéd királynő emberségessége győzedelmeskedtek és harminc esztendő után megszületett a béke. (West- fáliai béke, 1648.)

A háború leírhatatlan nyomort hagyott maga után. Falvak és városok kerültek le a térképről, a lakosság megfogyatkozott, a járványok és éhínség kétségbeejtő méreteket öltöttek. Amit a német humanizmus és reneszánsz alkotott, majdnem teljesen elpusztult. A békeszerződés is alig hozott változást abban, ami a háború elindulása előtt volt. Franciaország Elzász- Lotharingiát kapta meg. A „Téli király” fia visszakapta Pfalzot, Csehország a (Habsburgok örökös tartománya lett. Svédország a Baltitengeren jutott támaszpontokhoz. Németország mintegy 350 államszilánkra forgácsolódéit és egy gyönge államszövetségként bukkant elő a westfaliai békéből.

És a vallás, amelynek jegyében a véres küzdelem elindult, milyen helyzetbe jutott? Németországban továbbra is a cuius regio elve alapján szabad volt a lutheránus hit gyakorlata, amelyhez felsorakozott a református egyház is. Ellenben az örökös tartományok, így a háború kiinduló helye, Csehország, az ellenreformáció kezébe kerültek. Megvalósult Ferdinánd álma: nem tűrtek semmiféle eretnek istentiszteletet, vagy prédikációt e tartományokban.

Az elképesztő vereséget azonban a nép szenvedte, amelynek e zsoldos korszakban minden terhet hordoznia kellett, s mindamellett eltűrnie a durva erőszakot, felelőtlen önkényt, amelyet az erkölcstelen kor reá mért. A fejlődést szellemi és társadalmi téren egyaránt évszázadokra megbénította Közép-Euró- pában a harmincéves háború. Ami a reformációban olyan reménytkel- tően megindult Németországban, az nemcsak romokban hevert, hanem kulturális hatásában a jövőben alig számottevő tényezővé zsugorodott. Ezzel szemben megszületett a Habsburg monarchia képlete, amely a jövőben súlyos problémákat okoz nemcsak vallási, de társadalmi téren egyaránt Európában.

Dr. Rédey Pál

6*

83