Evangélikus Naptár, 1968
Dr. Groó Gyula: A házastársak életközössége
A házastársak életközössége Amikor a Szentírás első lapjain (I. Mózes 1—2. fejezetek) arról olvasunk: mi az Isten eredeti szándéka az emberrel, mi az ember rendeltetése, akkor feltűnik, hogy Isten a „teremtéstörténet” elbeszélése szerint nem embert teremtett, hanem férfiút és nőt. „Ember” valójában nincsen. Csak férfi és nő van a valóságban. Az ember vagy férfi, vagy nő. S ez meghatározza egész külső, belső, testi-lelki mivoltát. A magyar népnyelv is jelzi ezt. „Gyerek”-nek a fiút nevezi s ha embert mond., férfit gondol; a másik nemen levőket úgy említi, hogy leány s asszony. A két#§le emberi lény Isten akarata szerint is egyenjogú és egyenrangú, de semmiképpen nem egyforma. Egészen más, sajátos, össze nem téveszthető a férfiember és az asszonyember. Mindegyiknek megvannak a maga sajátos értékei, jellegzetes vonásai, tulajdonságai. Nem szerencsés dolog, ha egy férfira azt mondják, hogy nőies s egy nőre azt, hogy férfias. S az már hiba, ha megjelenésben,- viselkedésben, öltözködésben stb., tudatosan a másik nemet akarják formázni. Az ember férfiú vagy nő mivolta ajándék s egyben feladat is. Isten teremtő akaratát meg kell valósítani mindenkinek a maga rendeltetésében: legyen egészen és egész férfi és nő, kiki a maga helyén. Ezt a feladatot, azonban nem egymásra való tekintet nélkül és nem egyedül, hanem egymással és együtt kell megvalósítaniuk. Akkor is, ha házasságban élnek, akkor is, ha nem. S feladatot jelentenek egymás számára a házastársak s ezen kívül is az emberi együttélés ezerféle viszonylatában a férfiak és nők. E dandárnyi feladat jó megoldásától függ jórészt az emberi élet boldogsága. A férfiú és nő életközössége a házasság. A történelem folyamán a házasság formái világszerte gyakran változtak. A keresztyén ember itt is, mint életének minden területén Isten akaratát keresi s ezt igyekszik megvalósítani. S ez: férfiú és nő a házasságban egy életre szóló teljes életközösségben valósíthatják meg Isten teremtő akaratát. Így fogadhatják el azt az ajándékot, amit Isten az emberi életbe helyezett, amikor az embert férfiúnak és nőnek teremtette. Életközösség, ez azt jelenti: osztozás az élet örömében és bánatában, jóban és rosszban, terheiben és gondjaiban, de boldogságában és derűjében is. A házasságban egy titok világosodik meg az ember előtt. Az, hogy ebben az életközösségben valósul meg igazán az emberség teljessége. A két emberi lény, férfiú és nő együtt egy egész, teljes ember. Magyar szó- használatunk is érzékelteti ezt. Feleség azt jelenti: fele segítség. Jobbik felének szokta az ember tréfásan emlegetni az élettársát, házastársát s e mondásban nagy igazság van. A két fél együtt s egymással egy egész. Így egészíthetik ki egymást. Két test, egy lélek, szokták mondani s ez is erre a titokra utal. Kitalálják egymás gondolatát. Idős, hosszú életet
