Evangélikus Naptár, 1967
Virág Jenő: Luther Márton végrendelete Magyarországon
formákat és szavakat nem használok (amire okom volt) vegyék úgy személyemet, amilyen én mégiscsak valósággal vagyok ... mind az égben, mind a földön és a pokolban is ismeretesnek, elég tekintélyesnek, akiben sokkal inkább lehet bízni és hinni, mint bármely jegyzőben. Mert ha Isten, a minden irgalmasság atyja az ő drága Fiának evangéliumát rám, átkozott, szegény, méltatlan, nyomorult bűnösre bízta, ezenfelül engem abban hű és igaz szolgává tett, eddig megtartott ... úgyhogy az [evangélium] általam a világon sokat is nyert és engem az igazság tanítójának tartanak a pápa átka, a császár, királyok, fejedelmek, papok — minden ördög haragja ellenére, hát sokkal inkább higyjenek nekem ebben a kis dologban ... Kelt és kiadatott 1542 vízkereszt napján. Luther Márton. ,Hitelesítők: Én Melanckthon Fülöp tanúsítom, hogy ez Dr. Luther Márton tisztelendő úrnak, a mi drága tanítónknak és atyánknak véleménye, akarata és kézírása. Én Creuziger Gáspár dr. tanúsítom, hogy ez tisztelendő Luther Márton doktornak, a mi drága atyánknak véleménye, akarata és kézírása. Én Bugenhagen János Pomeranus dr. ugyanezt tanúsítom saját kezemmel.” Az egész végrendelet a reformátor meleg családi érzéséről tanúskodik. Luthernek felesége iránti szeretetét és megbecsülését jól mutatják nyilatkozatai: „Isten jól gondoskodott rólam, hogy ilyen asz- szonyt adott, aki a gazdaságnak gondját viseli.” „Katámat nem adnám a világ minden kincséért sem. Először azért nem, mert Isten adta őt nekem, engem pedig neki; másodszor azért, mert gyakran tapasztalom, hogy más asszonyoknak több a fogyatékosságuk, mint az én Katámnak. Jóllehet neki is van néhány hibája, azonban még több kiváló erénye van; harmadszor pedig — s ez elég ok lenne arra, hogy őt szeressem és becsüljem — azért, mert vallásos és becsületes, amint az egy istenfélő, erkölcsös asszonyhoz illik.” Érdekes megfigyelni a reformátornak saját magáról és művéről alkotott véleményét a végrendelet utolsó részében. Luther tudatában volt annak, hogy Isten vitte őt bele történelemformáló küzdelmeibe és Isten bízta reá az evangélium ügyét minden ellenségével szemben. „Az evangélium ügyéért végzett munkámba Isten észrevétlenül sodort bele. Ha előre láttam volna, amit már megtapasztaltam, soha sem tudott volna rávenni. De Isten bölcsebb, mint az ember... Ö adjon kegyelmet továbbra is.” Virág Jenő 93
