Evangélikus Naptár, 1967

Weltler Jenő: Zalánfy Aladár

Zalánfy Aladár 80 évvel ezelőtt született a ma­gyar evangélikus zenei élet legki­válóbb munkása: Zalánfy Aladár. Már mint fiatal orgonaművészt is­merték külföldi és hazai zenei kö­rökben, majd később hatalmas tu­dásával nagy tekintélyt és meg­becsülést szerzett mindenütt. Mint a Zeneművészeti Főiskola tanára alapos felkészültséggel szárnyra bo­csátja a magyar orgonaművészek kiváló csapatát, melynek egyes tag­jai a művészi orgonaiáték elsajátí­tásán felül örök példaképet kaotak tőle a művekbe való igazi elmé­lyülésre és a rendkívüli kötelesség­tudásra. Nagy tudásával és tekinté­lyével hazai egyházzenei életünk élvonalába került. Eljutott a szívé­hez, legközelebb álló munkaköré­hez: a Deák téri evangélikus templom orgonáiéhoz, melven egy kis emléktábla hirdeti 37 éves hű­séges szolgálatát. 1887. március 11-én született Bárt- fán rém. kát., szülők gyermekeként. Iskoláit szülővárosában végezte, maid a budanesti Zeneművészeti Főiskolán Knesstler János tanítvá­nyaként e'végzi a zeneszerző- és or­gonatanszakot. Neves tan'tómestere akkori növendékei között találtuk a magyar zenei élet későbbi kiváló­ságait: Dohnánvi Ernőt, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és Harmat Artúrt. Bartókhoz fűződő barátsá­gáról később is mindig szívesen be­szélt. Bach muzsikája már fiatalon megragadta. Ez a vonzódás vitte őt itthoni tanulmányai elvégzése után Lipcsébe, Bach zenéjének igazi ha­zájába, ahol K. Straube professzor, a lipcsei Tamás-templom világhírű orgonistája tanítványaként betekin­tést kaphatott a barokkzene mély­séges titkaiba. Ugyanott S. Karg- Elert professzornál elsajátítja a harmónium-játék művészetét is. Ez­után 1 évet Párizsban töltött, ahol megismerkedik a francia romanti­kával és az ottani modern orgona- építés technikájával. Ottani tanul­mányai során jutott el arra a fel­ismerésre, hogy az orgonaépítés vo­nalán vissza kell térni a barokk­orgonához. Külföldről visszatérve előbb a soroksári polgári iskolában vállalt ének- és testnevelőtanári állást, de a közben kitört első világháború csakhamar a frontra szólította. Az első világháborút követő súlyos gazdasági években mint zongora­tanár. valamint mozikban és zene­karokban vállalt alkalmi közremű­ködéssel tengette életét. A művé­szek életútjához tartozó közismert mélységek megjárása után a Nem­zeti Zenede tanára és a Szent István bazilika orgonása. Amikor Antalffy- Zsiross Dezső, a Zeneművészeti Fő­iskola orgonatanszékvezető proíesz- szora az Egyesült Államokba távo­zik, a közben evangélikussá lett és Deák-téri templomunk főorgoná- sává megválasztott Zalánfy Aladár lett áz utód. Ez abban az időben igen figyelemreméltó esemény! Igen megkapó hozzánk jövetelének indo­kolása. Már gyermekkorában erősen hatott rá a felvidéki lutheránus környezet szellemisége, majd Bach lelkiségével való találkozása indí­totta el véglegesen egyházunk felé. „Bach vezetett el a Bibliához, a Biblia Lutherhez, hogy végül Luther elvezessen a Krisztushoz — val­lotta közvetlenül halála előtt szű­keb b baráti körben. Főiskolai tanársága idején meg­szervezi a protestáns egyházzenei tanszéket, mely párhuzamosan ha­lad az orgonatanszakkal. Ez gyakor­latilag annyit jelent, hogy a protes­táns egyházákban ma is szolgáló orgonistáink legtöbbje közvetlenül vagy közvetve szinte kivétel nélkül Zalánfy-tanítvány. 102

Next

/
Thumbnails
Contents