Evangélikus Naptár, 1967

Weltler Jenő: Zalánfy Aladár

Egyházunk megbecsülte és hasz­nosította kivételes tudását. A Déli Evangélikus Egyházkerület nyugdí­jazása után önálló egyházzenei igaz­gatói állást szervez s annak vezeté­sével őt bízza meg. Hazai és külföldi szakemberek egyértelműen a zenetudósok élvo­nalában emlegetik. A már említett K. Straube azt írja: „Meggyőződé­sem, hogy Magyarországon ez.'dő- szerint Zalánfy Aladár Bach J. S. művészetének legjobb ismerője.” Egyik hangversenye után a Pester Journalban alábbi kritikát kania: „Csak egy mélységes zenei megala­pozottságú, szuverén technikájú művész, kinek sikerült behatolni Bach J. S. stílusának és szellemé­nek végső mélységeibe, képes Bach műveinek nagyságát, szépségét és ihletét olyan meggyőzően tolmá­csolni, ahogyan azt Zalánfy meg­mutatta .. Bach iránti szerelméből adódik, hogy a zene történetének csak a ba­rokk-korszaka érdekli igazán. Még Händel oratóriumaiért sem rajon­gott, mivel azokban távolodást lá­tott a templomi zenétől, és közele­dést a színházhoz. Az volt az elve: Mindenből keveset, de azt tökélete­sen! Előadóművészi képességeiről ilye­neket olvashatunk az akkori sajtó zenekritikai rovatában: „A fiatal művész rohamosan fejlődött hang­szere mesterévé ... Orgona játéka észrevehető módon mélyül. Gondol­kodó művésszel van dolgunk, aki művészetét szent komolysággal végzi, akár klasszikus, akár modern darabot játszik.” Az Egyetemes Énekügyi Bizott­ság legfőbb szakértője és legaktí­vabb tagja. Az énekek értékelésénél a régi hagyományokon felépülő re­formációkorabeli énekeket tartja döntő mértéknek. Szigorú mérték­kel mér, de a magyar reformáció énekkincsének ő is híve. Elégséges­nek tartja, ha egy gyülekezet 60—80 dallamot ismer, de azokat valóban mindenki tudja. Zalánfy Aladár emlékét zenei kö­rökben közismert, de egyben a szé­lesebb nyilvánosság előtt egészen ismeretlen kiadványok, ill. kézira­tok is őrzik, melyeknek egyenkénti felsorolása meghaladná naptári megemlékezésünk keretét. Egyházi népénekek összhangosításait ma is használom a Deák-téri templom­ban! Szolgálatát szent szolgálatnak te­kinti. Jellemző ebben a vonatkozás­ban az a kijelentése: „Az Ür szá­mára a tőlünk telhető legjobb is éppen csak, hogy jó. Tehát az a kö­telességünk. hogy mikor szent há­zában az Ö dicsőségére muzsiká­lunk, a tőlünk telhető legjobbat adjuk.” Mint orgonatervező a legmoder­nebb orgonaépítési törekvések lel­kes képviselője. Fájdalmas, hogy tervei szerint készült legjobb or­gonánk: az óbudai, — a 2. világ­háború egyik nagy egyházi veszte­sége. Jellemének egyik legmarkánsabb vonása az alaposság és pontosság. Könyvtárában és kottatárában tő^- kéletes a rend. Az előadásra ke­rülő műveket kidolgozza, lemá­solja, minden tekintetben előké­szíti. Amilyen pedáns és alapos az orgonán, ugyanolyan magánéleté­ben is. Tévedések és hamis nézetek ádáz ellensége. Szakkérdésekben oly alapos a tudása, hogy nehéz vele vitába szállni. Pedig vitára mindig készen állott, nemcsak szakkérdésekben, hanem a baráti körben előkerült apró dolgokban is. Jellemes és szigorúan következetes. Boldog új évet mindig ádvent 1. va­sárnapján kívánt. Kevés barátba volt, de szűk baráti köréhez hűsége­sen ragaszkodik. Szereti az egyszerű emberek meghitt társaságát, mivel körükben élvezi az élet derűjét. Egy-egy szellemes, sziporkázó meg­jegyzését barátai még ma is szíve­sen emlegetik. 103 I

Next

/
Thumbnails
Contents