Evangélikus Naptár, 1967
Weltler Jenő: Zalánfy Aladár
Egyházunk megbecsülte és hasznosította kivételes tudását. A Déli Evangélikus Egyházkerület nyugdíjazása után önálló egyházzenei igazgatói állást szervez s annak vezetésével őt bízza meg. Hazai és külföldi szakemberek egyértelműen a zenetudósok élvonalában emlegetik. A már említett K. Straube azt írja: „Meggyőződésem, hogy Magyarországon ez.'dő- szerint Zalánfy Aladár Bach J. S. művészetének legjobb ismerője.” Egyik hangversenye után a Pester Journalban alábbi kritikát kania: „Csak egy mélységes zenei megalapozottságú, szuverén technikájú művész, kinek sikerült behatolni Bach J. S. stílusának és szellemének végső mélységeibe, képes Bach műveinek nagyságát, szépségét és ihletét olyan meggyőzően tolmácsolni, ahogyan azt Zalánfy megmutatta .. Bach iránti szerelméből adódik, hogy a zene történetének csak a barokk-korszaka érdekli igazán. Még Händel oratóriumaiért sem rajongott, mivel azokban távolodást látott a templomi zenétől, és közeledést a színházhoz. Az volt az elve: Mindenből keveset, de azt tökéletesen! Előadóművészi képességeiről ilyeneket olvashatunk az akkori sajtó zenekritikai rovatában: „A fiatal művész rohamosan fejlődött hangszere mesterévé ... Orgona játéka észrevehető módon mélyül. Gondolkodó művésszel van dolgunk, aki művészetét szent komolysággal végzi, akár klasszikus, akár modern darabot játszik.” Az Egyetemes Énekügyi Bizottság legfőbb szakértője és legaktívabb tagja. Az énekek értékelésénél a régi hagyományokon felépülő reformációkorabeli énekeket tartja döntő mértéknek. Szigorú mértékkel mér, de a magyar reformáció énekkincsének ő is híve. Elégségesnek tartja, ha egy gyülekezet 60—80 dallamot ismer, de azokat valóban mindenki tudja. Zalánfy Aladár emlékét zenei körökben közismert, de egyben a szélesebb nyilvánosság előtt egészen ismeretlen kiadványok, ill. kéziratok is őrzik, melyeknek egyenkénti felsorolása meghaladná naptári megemlékezésünk keretét. Egyházi népénekek összhangosításait ma is használom a Deák-téri templomban! Szolgálatát szent szolgálatnak tekinti. Jellemző ebben a vonatkozásban az a kijelentése: „Az Ür számára a tőlünk telhető legjobb is éppen csak, hogy jó. Tehát az a kötelességünk. hogy mikor szent házában az Ö dicsőségére muzsikálunk, a tőlünk telhető legjobbat adjuk.” Mint orgonatervező a legmodernebb orgonaépítési törekvések lelkes képviselője. Fájdalmas, hogy tervei szerint készült legjobb orgonánk: az óbudai, — a 2. világháború egyik nagy egyházi vesztesége. Jellemének egyik legmarkánsabb vonása az alaposság és pontosság. Könyvtárában és kottatárában tő^- kéletes a rend. Az előadásra kerülő műveket kidolgozza, lemásolja, minden tekintetben előkészíti. Amilyen pedáns és alapos az orgonán, ugyanolyan magánéletében is. Tévedések és hamis nézetek ádáz ellensége. Szakkérdésekben oly alapos a tudása, hogy nehéz vele vitába szállni. Pedig vitára mindig készen állott, nemcsak szakkérdésekben, hanem a baráti körben előkerült apró dolgokban is. Jellemes és szigorúan következetes. Boldog új évet mindig ádvent 1. vasárnapján kívánt. Kevés barátba volt, de szűk baráti köréhez hűségesen ragaszkodik. Szereti az egyszerű emberek meghitt társaságát, mivel körükben élvezi az élet derűjét. Egy-egy szellemes, sziporkázó megjegyzését barátai még ma is szívesen emlegetik. 103 I
