Evangélikus Naptár, 1967
Benczúr László: Pásztor és próféta - Emlékezés Járosi Andorra
hozott át parazsat a szomszédtól, hogy kissé megmelegedjenek, de azért zongorára taníttatta. Teológiai tanulmányait Eperjesen és Kolozsvárt végezte. A tanárok nagyon hamar, még segédlelkész korában befogadták legszűkebb baráti körükbe. Marburgi tanulmányútja után a német evangélikus liturgikus ' mozgalmakról írt tanulmányt s a kolozsvári Fakultás magántanárává választotta. A ma szolgáló romániai lelkészek javát ő nevelte. Később esperes lett. 1944. december 2fí-án halt meg. Mi volt a belőle kiáradó vonzás titka? Ami először feltűnt, az emberek iránti végtelen bizalma volt. „Higyjétek el fiúcskák — mondta tanítványainak —, hogy az emberekkel nyolcvan-kilencven százalékban lehet beszélni, csak bízni kell bennük!” Ezért nem maradhatott közelében senki sokáig csüggedt. Ha szolidaritását említem, még közelebb lépünk a titokhoz. Nem félt és menekült azoktól, akiket magához vonzott. Valaki a megmenekült kevesek közül írta róla: „Mialatt a parókiája udvarára német katonák telepedtek, az én kislányomat többedmaaával reiteaette a lakásán. A Gestapo rnhleórbérában mindennapos látoaatóim voltak Járos’ék. Menekülésünket is az ő fáradhatatlan leleményességüknek köszönhetjük.” Ha vonzó keresztyén életének titkát ioazán meg akarjuk közelíteni, nem kerülhetjük ki ezt a szót: evangélium. A nagy Luther-kutatónak, Holl-nak az indítására állandóan tanulmányozta Luthert. De nem csupán a bizakodó és derűs életformát vette át tőle, hanem mindenek előtt az evangéliumot, amely Luther életét is formálta. „Nem volt nap, hoay tőle, róla ne olvasott volna, reggeli és esti imádságát el ne mondta, s legalább eay-két énekét harmonium mellett el ne énekelte volna. Hánvszor beszélgetett róla olyan ismerősen, mintha most jött volna Luther asztalától...” — írja róla felesége. Az evangéliumról szólva egy jelzőt is meg kell említenünk. Járosi Andor a teljes evangélium megértésére és hirdetésére törekedett. Legközvetlenebb barátjával is hajlandó volt vitázni arról, hogy a béke több és átfogóbb annál, mint hogy „bent, csend”. A befeléfordulókat hívta megtérésre?Szenvedélyes hévvel nyitogatta szemüket, hoay vegyék észre, mi történik kinn a nemzeti, a társadalmi, a szellemi élet területén ' s merjenek emberek, testvérek lenni az embertelenségben és a testvértelensénben. — Ügyelt a Szentírás figyetfnen- kívülhagyott szakaszaira, „ö vott az első és tudtommal egyetlen pap — írta róla Kádár Imre református teológiai professzor —, aki a féktelen zsidóüldözés indulásakor előadássorozatot kezdett a Római levél 9—11. fejezetéről.” — Az embereket nem koruktól, társadalmi hátterüktől elvonatkoztatott eoyedek- nek tekintette. Romantikusan ma- gyarkodó, bár antifasiszta fiataloknak világosan megmondta: hiayjé- tek el, hoay a jövő kérdése nem a nemzeti és a nemzetiségi kérdés, hanem a társadalmi kérdés. „Nem áldozott enyütt a kereszteshadjárat táltosaival” — jegyezte meg róla Groó Gyula a „Lelkipásztor” már idézett emlék-számában. Beidézték a hadbíróságra prédikációi és a fasizmus áldozataiért mondott imádságai miatt. Egyházközségében is hajszát indítottak ellene. Példája figyelmeztet, hogy a vonzó keresztyén életnek és a népszerűségnek néha nagyon laza a kapcsolata, olykor teljesen meg is szűnhet... „Prófétaságáról aránylag kevesen tudtak, mert ezt a szolgálatot a maaa sajátos egyéni módján végezte”— lelkipásztorként. Viszont azért volt páratlan hatású lelki- pásztor. mert prófétai látású ember volt. Benczúr László 101
