Evangélikus Naptár, 1955

Néhány mondat az újszövetségből

Jel. 3, 18-ban Krisztus arra hívja fel a laodiceai gyülekezetei, „kenje meg szemgyógyító írral szemét, hogy lásson“. Az ókorban híresek voltak a leodiceai orvosok s ugyanott készítettek messze földön híres és elterjedt szemkenőcsöt. Erről a „helyi nevezetességről“ veszi Krisztus a példát. Megszégyenítésül írja a „sem hideg, sem hév“ gyülekezetnek, hogy abban a városban, ahol annyi orvos van és olyan elismerten jó szembetegséget gyógyító kenőcsöt készítenek, a gyülekezet maga vak: nem látja meg bűneit, belső elesettségét, hanem önteltségében „szegény és vak“. Ezért mondja neki Krisztus: vegyen „szemkenőcsöt“: Krisztus igéjéből ismerje fel vakságát, hallgasson az igére, hogy megnyíljon szeme és lásson. A gyülekezetnek meg kell tanulnia, mi az, ami üdvére szolgál.

Egyik legrejtélyesebb hely a Jelenések könyvében a 13, 18-ban az utolsó idők hamis prófétáját jelképező „fenevadat“ megjelölő szám: 666. Hogy ezt a titokzatos számot megérthessük, tudnunk kell, hogy a görögben és héberben minden betűnek számértéke van (tehát a görög a = alpha mint szám = 1, ß = béta mint szám = 2 stb.) 666 görög számjelzéssel tehát x€s- Viszont ennek az a következménye, hogy akármely szó betűit számoknak is tekinthetjük és az egyes betűk számértékét összeadva, kapjuk annak a szónak a számértékét. Pl. a „Jézus“ név görög betűinek a száméitéke 888. Jel. 13, 18-ban tehát arról van szó, hogy a „fenevad“ nevének számértéke 666. Amíg azonban valamely szó számértékének a kiszámítása könnyű dolog, addig valamely számból visszakövetkeztetni a mögötte levő szóra, igen nehéz, mert ugyanaz a szám sokféle betűösszetételt tesz lehetővé. így pl. a görögben az „Isten“ („theosz“), azután „szent“ („hagiosz“) és „jó“ („agathosz“) szavak számértéke egyformán 284, vagy „Pál“ („Paulosz“) és „bölcseség“ (,,szophia';) szavak számértéke egyformán 781. Ezek a példák mutatják, hogy pl. a 284 vagy 781 számok felbontására többféle lehetőség van. Ezért a felbontás adott esetben igen nehéz, sőt lehetetlen. Pompeiben pl. valaki egykor felírta a falra a szerelmi vallomást: „Szeretem a leányt, akinek száma 545“. Az illető leány bizonyára tudta hogy róla van szó. De mások talán már akkor sem tudták megfejteni a „rejtélyt“, a régészek sem tudják megfejteni.

János, a Jelenések könyvének írója is bizonyosan azért adta meg a „fenevad“ számát, mivei a beavatottak, t. i. a könyv olvasói ismerték ennek a számnak a titkos jelentését, viszont a kívülállók számára ez a szám semmit sem mondott, érthetetlen volt.

A 666-os szám titkát a könyv szerzője nem közölte. Az hamarosan feledésbe ment, úgy, hogy a 2. század végén élt egyházi tanító, Iréneusz sem ismerte, noha származásánál fogva voltak kapcsolatai kisázsiai gyülekezetekkel, ahol leginkább ismerhették volna e szám titkát. Azóta is sok magyarázó törte fejét e szám titkán. Közben-közben sokszor egészen fantasztikus magyarázatokat is adtak neki. Legvalószínűbbnek az a magyarázat látszik, amely e számban a keresztyénüldöző Neró császár nevét véli megtalálhatni. Héber betűkkel írva t. i. a „Készár Nérón“ = Néró császár szavak betűösszege 666. Ezt a felbontást avval is alá lehet támasztani, hogy Néró könnyen tűnhetett fel az első keresztyén gyülekezetek előtt úgy, mint az Antikrisztus előkészítője, sőt egyesen mint az Antikrisztus.

De akármilyen tetszetős is ez a felbontás, mégsem lehet azt bizonyosnak mondani. A 666-os szám titkot rejt és ez a titok talán mindig is megfejthetetlen marad a földön küzdő egyház, számára. Ez nem is baj, hanem jól van. Figyelmezteti ez a titok az egyházat arra, hogy az Antikrisztus mindig is titokzatos hatalom marad. Tudjuk, hogy az egyháztörténet fo57