Evangélikus Naptár, 1955
AZ EGYHÁZTÖRTÉNET NAGY ÉVFORDULÓI
375 éves hitvallási irataink gyűjteménye 375 ÉVE, hogy 158Ö-ban, az Ágostai Hitvallás felolvasásának 50. évfordulóján, ünnepélyesen kihirdették és német nyelven könyv alakban is kiadták „Liber Concordiae” (Konkordia Könyv) címen azokat a hitvallásokat, amelyeket közös megegyezéssel a németországi evangélikus tartományi egyházak a maguk számára kötelezőnek ismertek el. A Konkordia Könyvben az első helyen állanak az egyetemes hitvallások, az Apostoli, a Niceai, az Athanáziusi hitvallás, ezeket minden keresztyén egyház magáénak vallja. A keresztyén hit alapvető tanítását tartalmazzák a Szentháromságról szóló bizonyságtétel fényében. Majd az Ágostai Hitvallás következik. Ezt 1530-ban az ágostai német birodalmi gyűlés színe előtt mutatták be abból a célból, hogy az evangélikus gyülekezetek egyetértőén vallott tanításáról bizonyságot tegyenek s ugyanakkor kifejtsék az Isten igéje alapján szükséges egyházi reformokat. Ez a hitvallás a katolikus részről támadókkal szemben az Apológiában, áz Ágostai Hitvallás Védelmében nyer további kiszélesítést és magyarázatot. Mindkét hitvallás Melanchthon Fülöp alkotása. Luthertől származnak a Schmalkaldeni Cikkek, ezekben határozottan kifejezte azt az evangéliumi tanítást, amelyből betűnyit sem engedhet. Ugyanígy ragaszkodik ehhez a tanításhoz az evangélikus egyház is. Luthernek a hitről és a keresztyén életfolytatásról szóló tanítását összefoglalva nyújtja a Kis- és Nagykáté. Időrendben a legutolsó hitvallási irat az 1577-ben keletkezett Egyességi Irat (Formula Concordiae), amelyet a Luther tanítását valló teológusok az egyház egységének biztosítása érdekében készítettek. j A legtöbb ország evangélikus egyháza a teljes Konkordia Könyv közegyházi érvényessége mellett foglalt állást. A magyar evangélikus egyház 1934-ben egybehívott zsinata is így döntött „az egyház hitelvi alapjáról” tett ünnepélyes nyilatkozatában. 1952-ben ezt a hitelvi nyilatkozatot megerősítette zsinatunk. Ez a nagy jelentőségű nyilatkozat így szól: „A Magyarországi Evangélikus Egyház, mint az Űr Jézus Krisztus egyháza, Istennek az Ó- és Üjtestamentumában kijelentett Igéje alapján áll és él; a keresztyén hit és élet egyetlen, elegendő forrásának és zsinórmértékének Isten igéjét vallja, amint az Krisztus evangéliumában kétségtelen világossággal előttünk áll, s amint az az egyetemes keresztyén (Apostoli, Niceai, Athanáziusi) hitvallásokban, valamint a meg nem változtatott Ágostai Hitvallásban s a vele megegyező evangélikus hitvallási iratokban (az Ágostai Hitvallás Védelmében, Luther Kis- és Nagykátéjában, a Schmalkaldeni Cikkekben és az Egyességi Iratban) a hit bizonyságtevő erejével kifejezésre jut.” Ebben a nyilatkozatban a magyarországi evangélikus egyház bizonyságot tett Isten igéjéről, mint Isten erejéről és hatalmáról, amelynek feltétel nélküli engedelmességre szánja oda magát. Természetesen, hitvallásaink sem állnak a Szentírás fölött. Evangélikus egyházunk régi doktorainak tanítása szerint hitvallásaink azért és annyiban bírnak szabályozó tekintéllyel és érvényességgel, mivel és amennyiben („quia et quatenus”) a Szentírással megegyeznek. Ebben azt valljuk, hogy egyházunk hitvallási iratai lényeges összhangban vannak a Szentírással. Az egyetemes keresztyén hitvallásokon keresztül egyházunk bizonyságot tesz saját egyetemes keresztyén jellegéről és igényéről. Ezek a hitvallások egybefűznek bennünket minden keresztyén egyházzal. Ugyan5* - 7-6 67
