Evangélikus Naptár, 1955

AZ EGYHÁZTÖRTÉNET NAGY ÉVFORDULÓI

akkor a kifejezetten evangélikus hitvallások a tér és idő korlátain túl, egy nagy egységbe fűzik ossz« minden idő és ország lutheránusait. De egységre hívnak hitvallásaink a magyar evangélikus egyházon belül is. Egyházunk a maga hivatalos hitvallásaival megszabja az irá­nyát a kebelében folyó minden igehirdetői munkának. A hitvallásokkal távol tart minden olyan tévelygést, amely veszélyezteti egyházunk taní­tásának tisztaságát, igazságát és egységét. A hitvallásainkban rejlő áldásnak egyházunk részéről való meg­becsülését bizonyítja az, hogy tudósaink szorgalmas munkája alatt áll hitvallásaink teljes szövegének magyarra fordítása és sajtó alá rendezése. Isten segítségével 375 esztendő óta először válik majd lehetővé hitvallási irataink teljes gyűjteményének, a Konkordia Könyvnek, magyar nyelven való megszólaltatása. ✓ OTTLYK ERNŐ 200 éve volt a lisszaboni földrengés 200 ÉVE, 1755-BEN RETTENETES FÖLDRENGÉS, tűzvész és tengeri szökőár pusztította el Lisszabont, Portugália fővárosát. A rómaiak idejé­től fogva nagy szerepet játszó ^városnak, Európa egyik legforgalmasabb kikötővárosának épületei kétharmadrészben összedőltek, köztük híres mű­emlékek, bazilikák mentek tönkre. Még nagyobb volt a veszteség a la­kosság soraiban, állítólag 60 ezer ember pusztult el. Az egész világot bejárta ennek a katasztrófának a híre. Az akkori világ nagy elméit is megmozgatta ez az esemény. A ter­mészetfilozófia, természetjog, természetvallási irány azt gondolta, hogy a természet feltétel nélkül jó. Ez az esemény sokakat kiábrándított a naív optimizmusból és megláttatta, hogy az ember feladata a természet meg­hódítása, a természeti erők megfékezése és az azok feletti uralom. Ugyanakkor a hamis gondviseléshit is lelepleződött ennek az ese­ménynek a kapcsán, amely elvárja, hogy Isten minden jóval kiszolgálja az embert. A világ keresztyénéinek rá kellett döbbenniük arra, hogy Isten gondviselő szeretete nem menti fel őket a természet legyőzéséért foly­tatott harcban való részvétel alól, hanem az a helyes keresztyén maga­tartás, amely a közös baj elhárításában önfeláldozóan részt vesz, fele­barátjában Krisztust látja és a krisztusi szeretet jegyében siet segítségére. Ottlyk Ernő 100 éve halt meg Kierkegaard SZÁZ ÉVE HALT MEG a keresztyénség egyik legkiválóbb gondol­kodója, a dán Kierkegaard. Egész életét annak a hivatásnak szentelte, hogy feltárja a XIX. század elpolgárosodott, elvilágiasodott egyházi éle­tében, mit jelent keresztyénnek lenni? A keresztyénség szerinte nem csupán valamilyen hagyományos tanítás, ennek a tanításnak hű meg­őrzése, ápolása és továbbadása vagy bizonyos magatartás, szokásrend- szer, nem is szemlélődés, érzület vagy ember-mivoltunk felfokozott, ki­finomított változata, — hanem Isten cselekvése az időben s innen ki- indulóan, egész emberi személyiségünk gyökeres átalakulása. A vallásosságnak két fajtáját különböztette meg. A vallásosság A- típusában (általános válfajában) a véges ember a léten és az életen

Next

/
Thumbnails
Contents