Evangélikus Naptár, 1955

KOSSUTH LAJOS VALLOMÁSA

Imakönyvem

Aranykötésíí imakönyvet Hagyott rám örökül anyám,

Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv első oldalán.

Sok év előtt egyik sarokba Beírta jó anyám nevét,

Lehajtom a betűkre főmet,

Hogy fölidézzem szellemét.

Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer Fehér ruhában láttam őt,

Tavasz volt ép, a kedves akác Virágzott a ház előtt.

A lemenő nap fénysugara Reszketett ajkán, zárt szemén.

Apám ott állt a ravatalnál És velem együtt sírt szegény.

Hogy elmosódtak a betűk! Mily Sárgák s kopottak e lapok.

Rég volt, midőn ez imakönyvből Még az anyám imádkozott.

Kék selyemszállal összekötve Van itt hajambul egy kevés.

Aranyos fürteimhez akkor Nem illett még a szenvedés.

írott imádság töredéke Mellett van az anyám haja,

Emitt egy szentnek vézna képe S egy régi halvány Mária.

Elnézem . . . Éppen így viselt meg A sors azóta engemet.

Sokszor szeretnék sírni, hogyha Nem szégyelném a könnyeket.

Az Ür imádságát ütöm fel (Kísérőm a nehéz úton)

S vigasztalást vegyít a kínhoz A te imád, óh Jézusom!

Imádság kell a szenvedőnek,

Akit a sors árván, hagyott.

Úristen, én nem zúgolódom:

Legyen a te akaratod.

Föl nem panaszlom a világnak, Csak a szellemednek, jó anyám, Milyen kopár volt ifjúságom,

S hogy mennyi bánat szállt reám. Tűrtem, reméltem, megalázva Idegenek közt éltem én;

De azt a régi imakönyvet S emléked szentül őrizém.

REVICZKY GYULA száz évvel ezelőtt született, 1855. április 9-én, a nyitramegyei Vitlkócon. Arany János halála és Ady Endre költői megjelenése közt, a múlt század végén, a legnagyobb magyar lírai költő. Sok szenvedésen ment keresztül. Felvidéki városkában nőtt fel, Pozsonyban járt gimnáziumiba, Aradon, Kassán és Budapesten volt újságíró. Fiatalon halt meg, tüdőbajban, Budapesten 1889-ben, itt van eltemetve a Kerepesi- temetőben. Reviczky! az új magyar költészet előfutárának tekintjük. Sírjára egy híres versének szavait írták: A világ csak — hangulat. A költő hangulatai váltakoztak, mint ahogy mindig váltakoznak. Azokból jő a szomorú vagy a víg strófa. De Reviczky Gyula hangulatai közt is hű maradt tiszta emberségéhez, Jézust tekintette a világ igazi erkölcsi vezetőjének őszintesége és közvetlensége éppoly jellemzője költészetének, mint a bölcselő, sokszor szomorú mondanivaló.

KOSSUTH LAJOS VALLOMÁSA:

„Evangélikus szülőktől születtem, evangélikus vallásban neveltettem s lelkemben jól érzem magamat Luthernek azon tana mellett, mely a lelkiismeretet emancipálta, midőn a keresztyén vallás kútfejének a Szentírást az eredménynek pedig, mellyel azon kútfőből meríteni kell, nem a bármi néven nevezett tekintély diktátorságát, hanem az észt, az egyéni szabad ítéletet jelölte ki, melynek nincs megtiltva semmi syllabusok által, hogy másik, azon nem írott könyv revelációiból is merítsen, melynek neve: természet, s melynek úgy a porszemben, mint a virágok miriádjaiban nyilatkozó örök törvényei örök törvényhozóra vallanak.“

59