Evangélikus Naptár, 1955
HIROSIMÁTÓL – BIKINIIG
HIROSIMÁTÓL — BIKINIIG Az emberiség történelmének örökké emlékezetes napja 1945. augusztus 6. Reggel negyed 9 óra tájban egy amerikai repülőgép jelent meg Hirosima japán város fölött. A szirénabúgásba és bombarobbanásba belefásult embereket megborzasztotta a félelem, de aztán ártatlan felderítőnek vélve a gépet, folytatták tovább életüket. A gyárak dolgoztak tovább, a hivatalnokok siettek hivatalaikba, az asszonyok végezték házi munkájukat, a gyermekek játszottak. Hirtelen vakító láng lobbant, fülsiketítő robbanás dörrent. A repülőgép lebocsátotta és az önműködő gyújtószerkezet felrobbantotta az első atombombát. Árrobbanáskor hatalmas tűzgömb keletkezett az égen — benne mintegy 1 millió Celsius-fok hőmérséklet — a másodperc kis töredéke alatt a magasba szökött s utána hatalmas porfelhő borult a városra. Csaknem éjszakai sötétség lett. Óriási tüzek keletkeztek, épületek ezrei omlottak össze, 80 ezer ember meghalt, ugyanennyi megsebesült. Mindez szinte másodpercek alatt ment végbe. A robbanás közvetlen környékén minden és mindenki elégett, egy további körzetben — a hihetetlenül rövid égési idő folytán — némi védelmet nyújtott pl. egy vasbetonoszlop, aztán egy kb. két kilométer sugarú körben többé-kevésbbé súlyos rádióaktív fertőződés, úgynevezett sugárbetegség lépett fel mindenkinél. Ez némelyeket rövidebb-hosszabb idő alatt megölt, másokat évekre vagy egy életre beteggé tett. A Hirosimában ledobott atombomba az uránium atommagjának széthasítása elvén alapszik. 1954. március elején a Csendesóceánban lévő Bikini korallszigeteken felrobbantottak egy újabb, atombombát, közismert nevén a hidrogénbombát. Ez az úgynevezett termonukleáris hatás segítségével az atomokat nem hasítja, hanem felépíti. Amint a szén égésekor a szén- és oxigén-atomok“ egyesülnek s ezáltal hő fejlődik, úgy a hidrogénbombában a hidrogénatomok magjai egyesülnek hélium-atommá s ezáltal hatalmas hő fejlődik. A szén meggyújtásához is gyújtó hőre van szükség. A hidrogénbombában ezt az uránium-atombomba. segítségével állítják elő, s így az atommagok egyesülésekor ennél nyolcszorta nagyobb atomenergia szabadul fel és olyan hő keletkezik, mint a napban (hiszen ott is hasonló folyamat megy állandóan végbe), tehát mintegy 6 millió Celsius-fok. Ez a bomba több kilométeres körzetben éget és pusztít s ellene a beton sem ad védelmet. Mialatt 1946 nyarán Párizsban a békekonferencia ülésezett, megkezdődtek a további amerikai atomrobbantások a Bikini-szigetek térségén. Az év elején viszont az ENSZ atomenergia-bizottságában a Szovjetunió javaslatot terjesztett elő, mely szerint 1. el kell tiltani az atomfegyver gyártását és alkalmazását, 2. a meglévő készleteket meg kell semmisíteni, és 3. e tilalom megszegőit az emberiség ellen súlyosan vétkezőknek kell minősíteni. Az atombomba előállítói 31
