Evangélikus Naptár, 1951
Az atomerő békés felhasználása a Szovjetunióban
szegény dffll vidékekre kerülhet. Az Ob—Aral—Káspi-viziúton egy év alatt 6—700 millió köbméter fát lehet majd a Káspi-tenger partjáig leúsztatni. Ha ugyanezt a mennyiséget vasúton akarnák szállítani, 15—20, többezer kilométeres vonalat kellene építeni és naponta legalább ezer szerelvény indítására volna szükség. Az új viziútak fontos, egymástól távolfekvő iparvidékeket kötnek majd össze: fémekben gazdag uráli iparóriásokat a Kuznyeck-szénmedencében épült városokkal és a Bajkál-tó vidékével, a középázsiai köztársaságokat Nyugat-Szibériával és a Káspi-tengerrel. Hatalmas fa-, fém-, gép-, szén-, vegyianyag-, búza-, gyümölcs-, gyapott-, állat- és halszállítmányok indulnak el a folyókon, merőben különböző gazdag tájak kerülnek szorosabb kapcsolatba egymással. A Turáni Alföld, amelyen majd •z Ob-folyó keresztül folyik, megfelelő öntözéssel pompás otthont teremt majd száz meg százféle növénynek. Ezen a vidéken ugyanis minden öntözött hektár új föld termékenysége négy-ötször nagyobb, mint az ország más területein. Végtelen gabonatáblák, gyapot- és dohánybázisok, kaucsukültetvények és gyümölcsösök népesítik majd be azokat a vidékeket, amelyeket azelőtt Kara Kum-, Kazil Kum-siva- tagnak, Éhség-sztyeppének neveztek. «A víz drágább a gyémántnál» tartja egy ősrégi turkmén közmondás. Nos ez a drága víz nemsokára elképzelhetetlen bőségben ömlik majd szét a Turáni Alföldön. amelyet olyan termékenységre késztet, hogy majd évente kétszer arathatnak. És hála a meleg időjárásnak, az állatok csaknem egész éven át legelhetnek. Egyetlen télen háromszor annyi marhát lehet majd táplálni annyi takarmánnyal, amennyi az ország középső területein csak egynek elég. Ami pedig a népélelmezés megjavulását illeti, az újjászületett vidék nem kevesebb, mint kétszázezer embernek nyújt majd elegendő táplálékot. Szédületes lehetőségek ezek! De a terv megvalósulásával nemcsak a táj képét alakítják át, hanem megváltoztatják az időjárást is. Az Ob- folyón keletkező tó, ez a valóságos tenger enyhíteni fogja a rideg nyugatszibériai éghajlatot. Tudnivaló ugyanis, hogy a tótól 300 kilométernyire van az állandó fagy határa. Nos a hatalmas víztömeg hőmérsékletének hatására ez a vonal majd északabbra húzódik. Délen a Szibériából jövő víz természetesen elpárolog. Felhő lesz belőle. A szél aztán ezeiket a felhőket Közép- Ázsia, Altáj és az Ural hegyei fölé viszi, ahol majd eső és hó alakjában lecsapódnak, felduzzasztják a kevésvízű folyókat és újra megtöltenek ősrégen kiszáradt folyómedreket. Hogy milyen óriási víztömegek megmozgatásáról van szó, azt elképzelhetjük, ha tudjuk, hogy a Jenisszej, a világ egyik legnagyobb folyója, körülbelül 5200 kilométer hosszú és torkolata áján 15—17 kilométer széles. Az Ob, amely még a Jeniszejmél is hosszabb, 5300 kilométernyi területet fut be. Ezek mellett a folyamóriások mellett a Duna 2860 kilométeres hossza valósággal eltörpül. A Davidov-terv megvalósulásával hatalmas, új, virágzó területtel gazdagodik a Szovjetúnió. Ha a terv nyomán egv pillantást vetünk a jövőbe, aranyló földeken azúrkék folyókat és tengereket, karcsú duzzasztógátakat és fehér palotákra emlékeztető erőmüveket látunk. Az erdőkkel és kertekkel szegélyezett, széles csatornán fémből és üvegből épült tengerjáró hajók úsznak. A hidakon expressvonatok robognak, 46
