Evangélikus Naptár, 1951

Bach János Sebestyén

reszfyénség összes zene? eredményét. Miközben későbbi műveiben tökéletessé érik benne az úgynevezett „éjt- szakai bensőség“, kitárja lelkét az olasz zenének !,s — különösen Vivaldi, a velencei katolikus pap-zeneszerző gyakorol rá maradandó hatást, az a Vivaldi, a „prete rosso“, a „uő- rös pap“, aki az oltári áldozat mellől is exláz’sában a sekrestyébe szalad, hogy egy-egy új zenei q’letél feljegyezze és aki a XVIIl. századi Velence vallási lazasága, romlottsága közepe!te éppeq a zenében látta meg a legtisztább oltqri áldozatot...

Változatospak éppen nem volt mondható fiach pályája. Szerényen viselte plőbb külpnbö?ő k’s német fejedelmi udvarokban a szokványos udvari zenész állását, hogy azután HambufQop, Cellén, Lübecken, Cöthe- nen, Weimaron keresztül Lipcsében találjon végleges állást a Tamástemplom kántoraként. Ekkorra tökéletessé érett már zenei művészete és szerte megismerték műveit ott, ahol a hither zeneköltészet virágzott; vendége volt Nagy Frigyesnek is és a felvilágosodott, hitetlen porosz királyt is meghatotta művészete. Igen, ez a művészet egészen más volt, mint korának megmerevedett egyházi zenéje. Konzervatív kortársa1 azzal vádolták szüntelenül, hogy stílusa „egyházellenes“... De éppen ez jelentett olyan hatalmas újítást: Bach valóbaa megújította az egész egyházi zenét.

Mendelssohn fedezte fel a XIX. század első harmadában újra Bach géniuszát; Schuman egyik legnagyobb tisztelője volt; azóta mindenféle Bachtársaságok alakultak, amelyek népszerűsítetek műveit; azóta Bach az európai zene legnagyobb újító1, legkiválóbb nagyságai közé emelkedett. Szakított korszakának konzervatív és akadémikus stílusával, a hivő emberi lélek igazságát és bensőségél helyezte a zene középpontjába. Templom1 kantátáiban, Mákhé- és János-passió- jában elmúlhatatlan hatást gyakorolt Beefboyepre js. Wagner „Leilmotiv“- jai nem jötypllek vqlpig létre Bach nélkül, a polifon és ellenponlos euró- pa: zene egyik megalkotója.

Az evangélikus egyháznak dicsősége Bach János Sebestyén élete és működése. Hiszen egész működésével, minden hangjával a keresztyén igazságot és benső séget, a Krisztus iránt5 odaadást jelenítette meg. De Bach nemcsak egyedül a miénk, evangélikusoké — ezt is ritka büszkeséggel mondhatjuk. Bach géniusza elölt meghajol az egész keresztyén v:lág, mint ahogy ő sem vonakodott sosem elismerni és felhasználni a nagy renaissance és barokk olasz és francia katolikus egyházi zeneszerzők műve:t, eredményeit, újításait. Bach géniuszát, ezt a lutheri tőből sarjadt szabad, hű, igaz géniuszt t:szteli a katolicizmus is és passióit, kantátáit, oratóriumait gyakran hallják templomaikban felcsendülni elragadtatással a katolikus hívek is, istentiszteletük elemi részeként. Íme, így válik Bach János Sebestyén a krisztusi békesség, szeretet, megértés és egység jelképes alakjává és tökéletes foglalatává, akinek szellemében egyesül a széttagolt keresztyén világ.