Evangélikus Naptár, 1951

Dezséry László: Biztató esztendők

Nem sok jót mondhatunk magunkról. De annál tobbef dicsekedhetünk Istennel, aki ezt a törékeny edényét, amit magyar evangélikus egyház­nak nevezünk, megtartja és használja. • Tovább tanultuk ebben az esztendőben azt az igazságot, hogy meg kell tagadnunk hitetlenségünk jnirjdei} formáját. Az aggodaímaskodás ellen a mindvégig megmaradó» egyházban valp hitünk mellett sokszor kellett megszólalnunk. Ma i|iáf elmondhatjuk* hogy a mi egyházunk, an- nak egész papsága és hívő serege hitben reménykédik minden nap. Egész esztendőbpn ngyapazt a lepkét tanultuk: egészen egyházzá lenni. Le- hántani magunkról mindpp világi törekvést, hatalmi igényt, régi kiváltsá­gaink önérzetét. Szembefordulni olyan kísértéseinkkel, amelyek min­ket politikai síkra terelnének, szembefordulva népünkkel és azzal a tör­ténelmi folyamattal, ami a világnak ebben a felében kialakul. Egészen egyházzá lenn} s hirdetni Isten üdvözítő, békpsségszerző evangéliumát. Igaz vplt az a látásunk, hogy a mi környező világunk valóban arra való, hogy bpnnünket az egyház sajátos útjára tereljen s ezen az úton Isten akarata szerint omgiifözuljuak és eszközei legyünk emberek üdvözí- tésére. Az elmúlt esztendő nagy egyháztörténeti évfordulói, mintha különö­sen arra rendeltettek volna, hogy egyházunknak ezt az eszmélkedését és bejsp megújulását elősegítsék. 1950-ben volt 1900 éve annak, hogy Pál apostol missziói útja során Európába érkezett. Neki köszönjük az Euró­pába áthozott evangéliumot és őtőle tanuljuk most mindennap az evan­géliumhoz való ragaszkodás tiszta bizonyságtételét: nem tudni egyébről, mint Krisztusról, még hozzá a megfeszítettről. 1950,ben volt egyházunk nagy ébresztőjének Zinzendorfnak 2qO esztendős születési jubileuma. Az ö missziói és lelkipásztori szolgálatából tanuljuk minden nap a misz- szió és a lelkipászlorkodás lelkét, s az ő á)tala támasztott ébredés test­vérközösségétől kapjuk ma is a mindennapi Útmutatót a szentírás min­dennapos olvasásához. 200 esztendeje halt meg Bach János Sebestyén, a pagy evangélikus zenpküUő, a’éinek Istentől ihlett művészpte ma is arra vezeti egyházunkat, hogy gyönyörködjék a rni Istenünknek az egész éje­tet átragyogó szépségében. 1950-bep volt 450 esztendős Luthep Márton Kiskátéjának magyarnyelvű fordítása. Ebből az áldott kis könyvből ta­nuljuk mi is Istep ismeretét és általa fejezzük ki hjtjink tartalmát. pgyházupk egész benső élete a megújulásnak* az ptunkpn való el­igazodásnak esztendeje vojj. Fplpszlatfuk vallásos egyesüjetpinkpt és mindazt az áldott mupkát, amit ezek végeztek- bevontuk az egyház élp- tébe s minden lelkész és minden gyijlpkezet mindennapos kötelességévé tettük. Rendpztiik egyházi sajiqnk és könyvkiadásunk ügyét terysze- rusíjvp azt és Iossankipt egyházunk szplea rptegeü mozgósítva azok fenntartására, éltptósépe. Visszgypttök az államfői lelkészneyelésünk fel­adatát ps az álfám jelentős támogatása mellett önálló pgybázi Teológiai Akadémiát létesíte|föpk. Az pvángélikus diúhónia ügyét egyesületi kere­tekből egészen beépítésük az országos egyház életébe. De a belső megújulás és megtisztulás folyamatába tartozik aj is, hogy általános tisztújítást tartottunk az egyetemes egyház és a legnagyobb egyházkerület a bányai egyházkerület mindéi] felelős tisztségében, pres­bitériumában és bizottságában. A belső egyházi munka töretlenül és sza­20

Next

/
Thumbnails
Contents