Evangélikus Naptár, 1951

Dezséry László: Biztató esztendők

badon fogyhatott az egész esztendőn keresztül és nem győzünk elegei hálát adni azért, hogy az ige szabad hirdetése és az egyházépítés idő­szerű tervei megvalósulhatnak. Üj templomokat nyitottunk meg. Buda­pesten kettőt, Szentendrén, Borbányán, Kisapostagon, Mátyásfpldpn, ma­roknyi evangélikus szórványok számára is új, csinos templomokat. Ezek­ben a templomépítésekben és templomaink hgborps károkból vajp hejyreállátásában nagy segítséget kaptunk a magyar államtól. Csaknem 2 millió forint az az összeg, amit a háború óta a magyar nép állama ado­mányozott egyházunknak templomépítésre és töjjb mint 2 millió forint az az összeg, amit a magyar népköztársaság egyházunk fenntartására, lel­készeink és egyházi munkásaink fizetésére pvente ad. Mindez a hegye- lem jele és animak a jele, hogy Isten megadja nekünk a jövőben is azo­kat a lehetőségeket, amelyek közt egyházként élhetünk. A reménység és a népijnk közt való becsületes szolgálat meggyőződésével lépjük át ezt az új esztendőt is. Minden nap tapasztaljaik, hngy itthon vagyunk a magyar hazában és a magyar nép között. Féjreérthetetlpn bizonyságát adtuk an­nak, hogy ehhez a néphez és ehhez a hazához való hűségben akarunk élni. Egyházunk egész pppsága és minden munkása esküt tett a magyar npp Alkotmányára és minden nap arra buzdítja az egyház híveit, hogy átljanak helyt a népünk felemelkedéséért való munkában és áldozatkész­ségben. Együtt vagyunk népünkkel a békéért való küzdelemben. Püspö­keink és papjaink cselekvő részt ve|tek a világ békéjéért va}ó küzdelem­ben. Tudjuk, hogy ennek a békének megőrzése népünk és egyházunk ér­deke, s ügy érezzük, hogy Jpzps Krisztus a Béke Fejedelme, megáldja ezt a küzdelmünket. Az egész világot megrázó ppl||ikai feszültség, nagy tör­ténelmi vívódás, az egész világban folyó forradalmi átalakulás korsza­kában élünk, de éppen ez tisztítja látásunkat, erősíti lépésünket és utal minket Istennek arra a megáldó kegyelmére, amelyből minden hívő em­ber mípúep nap meríh Nem felejtettük el az elmúlt esztendőben azt sem, hogy a világ ke- resztyénsége felé hívő bizonytételünket elküdjük. A Biblia Társulatok Szövetségének elnöke Olivier Beguin írta azt itt tartózkodása után egy külföldi lapba mifelőliink: «Sokat tanulhatunk a magyar protestáns egy­házaktól. «Ezzel a mondattal ő bizonyára nem dicsérni akart minket, és mi som dicsekszünk vele. De azt tanuljuk belőle, hogy az a történelmi hplyzet, amiben a mi evangélikus egyházunk mindennapos imádságok közt és tusakodások révén akar eligazodni, olyan adottság, amit Isten ke­zéből engedelmesen kell elvennünk. Csodálatosan szép és megmozgató feladatunk van. Az épülő szocializmus kellős közepén kell kialakítanunk egyházunk új arcát és kell megfogalmaznunk egyházunk új mondanivaló­ját. Bizonyos, hogy ez a feladat mindenki számára lelkesítő, aki Isten világot kormányzó és világot formáló akaratát engedelmesen el tudja fogadni. Vagyis mindenki számára lelkesítő, aki hisz. 1951 döntő kér­dése mindnnnyiunkhoz ez: hiszünk-e és engedelmeskeciünk-e Istennek éppen azzal, hogy sorsunkat elvállaljuk és feladatunkat becsülettel be­lülijük. Ehhez adjon nékünk Isten boldog újesztendőt.

Next

/
Thumbnails
Contents