Evangélikus Naptár, 1951
Dezséry László: Biztató esztendők
badon fogyhatott az egész esztendőn keresztül és nem győzünk elegei hálát adni azért, hogy az ige szabad hirdetése és az egyházépítés időszerű tervei megvalósulhatnak. Üj templomokat nyitottunk meg. Budapesten kettőt, Szentendrén, Borbányán, Kisapostagon, Mátyásfpldpn, maroknyi evangélikus szórványok számára is új, csinos templomokat. Ezekben a templomépítésekben és templomaink hgborps károkból vajp hejyreállátásában nagy segítséget kaptunk a magyar államtól. Csaknem 2 millió forint az az összeg, amit a háború óta a magyar nép állama adományozott egyházunknak templomépítésre és töjjb mint 2 millió forint az az összeg, amit a magyar népköztársaság egyházunk fenntartására, lelkészeink és egyházi munkásaink fizetésére pvente ad. Mindez a hegye- lem jele és animak a jele, hogy Isten megadja nekünk a jövőben is azokat a lehetőségeket, amelyek közt egyházként élhetünk. A reménység és a népijnk közt való becsületes szolgálat meggyőződésével lépjük át ezt az új esztendőt is. Minden nap tapasztaljaik, hngy itthon vagyunk a magyar hazában és a magyar nép között. Féjreérthetetlpn bizonyságát adtuk annak, hogy ehhez a néphez és ehhez a hazához való hűségben akarunk élni. Egyházunk egész pppsága és minden munkása esküt tett a magyar npp Alkotmányára és minden nap arra buzdítja az egyház híveit, hogy átljanak helyt a népünk felemelkedéséért való munkában és áldozatkészségben. Együtt vagyunk népünkkel a békéért való küzdelemben. Püspökeink és papjaink cselekvő részt ve|tek a világ békéjéért va}ó küzdelemben. Tudjuk, hogy ennek a békének megőrzése népünk és egyházunk érdeke, s ügy érezzük, hogy Jpzps Krisztus a Béke Fejedelme, megáldja ezt a küzdelmünket. Az egész világot megrázó ppl||ikai feszültség, nagy történelmi vívódás, az egész világban folyó forradalmi átalakulás korszakában élünk, de éppen ez tisztítja látásunkat, erősíti lépésünket és utal minket Istennek arra a megáldó kegyelmére, amelyből minden hívő ember mípúep nap meríh Nem felejtettük el az elmúlt esztendőben azt sem, hogy a világ ke- resztyénsége felé hívő bizonytételünket elküdjük. A Biblia Társulatok Szövetségének elnöke Olivier Beguin írta azt itt tartózkodása után egy külföldi lapba mifelőliink: «Sokat tanulhatunk a magyar protestáns egyházaktól. «Ezzel a mondattal ő bizonyára nem dicsérni akart minket, és mi som dicsekszünk vele. De azt tanuljuk belőle, hogy az a történelmi hplyzet, amiben a mi evangélikus egyházunk mindennapos imádságok közt és tusakodások révén akar eligazodni, olyan adottság, amit Isten kezéből engedelmesen kell elvennünk. Csodálatosan szép és megmozgató feladatunk van. Az épülő szocializmus kellős közepén kell kialakítanunk egyházunk új arcát és kell megfogalmaznunk egyházunk új mondanivalóját. Bizonyos, hogy ez a feladat mindenki számára lelkesítő, aki Isten világot kormányzó és világot formáló akaratát engedelmesen el tudja fogadni. Vagyis mindenki számára lelkesítő, aki hisz. 1951 döntő kérdése mindnnnyiunkhoz ez: hiszünk-e és engedelmeskeciünk-e Istennek éppen azzal, hogy sorsunkat elvállaljuk és feladatunkat becsülettel belülijük. Ehhez adjon nékünk Isten boldog újesztendőt.