Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-02-12 / 7. szám

függetleníthető a politikától s az úgynevezett, napi eseményektől, mi merünk arra néhány megjegyzést tenni. Mi elhisszük, hogy az orosz egyháznak utolsó 25 évében, a törté­nelem nélküli idejében a múlt tévedései miatt sok olyan személyt és problémát számoltak fel, akikre és amelyekre az új világban látszólag nem lesz szükség. Azt is elhisszük, hogy van egyháziasság cárizmus és burgeois nélkül is, de viszont vérünkben van a konkoly és a búza története. Isten majd az utolsó ítéletkor kiválasztja a bűnösöket s a konkoly rokonait is. De. irtózunk keresztyénségiinkben a vér gondola­tától. Az inkvizícióval egvháziasságunkban soha sem rokonszenveztünk s nincs olyan megtért angolszász keresztyén testvérünk, aki el tudná velünk hitetni azt, hogy a bombázás bár kegyetlen, de hasznos, mert megrövidíti a háborút. Lehet, hogy Sergius komolyan hiszi, hogy az egyházak, a keresz- tyénség és a kultúra bűnei miatt ez a földrész megérett az elpusztu­lásra. Ebben a nézetében sok más európai lelkésszel lehet egy véleményen. De hibás az a feltevése, hogy a pusztulásra ítélt Európá­nak a forradalom tüzében megtisztult és fentebb idézett orosz keresztyénség hozhatná az új megváltást. Mi tudjuk és ismerjük az egyházak és a magunk bűneit s tudjuk azt, hogy valamennyien súlyosan büntetésre méltók vagyunk. Istennek lesz gondja és ereje, arra, hogy ezt közölje velünk és félreérthetetlen formákban, esetleg tenger-szenve­désen keresztül tudtunkra is adja. De azt semmiképen nem hisszük el sem az orosz patriarchának, sem az előszót író svéd püspöknek, hogy amit az orosz keresztyénség hozni akar, az egyúttal a kereszt küzdelme volna minden más, Európában ismert egyházi és politikai mozgalommal szemben. G. L. Az „Egység Útja“ 1822-ben 8. Elkészülvén a‘ Zászló, Tiszteltt Director Ur e‘ folyó Esztdő Kis Asszony Hava 15. az Nemességet öszve gyiijve. annak leendő szenteltetésének módja ‘s rendje, miképpen történjen elhatároztatott... Hogy e‘ most folyó 1822-dik Esztdő Kis Asszony Havának 18-dik Napján reggeli 7 V2-ed órakor a‘- Nemessi Karr Tettes Urbányi János Fő Director Ur Házánál öszve gvül, innen 8 Órakor a‘ béfedett Zászlóval megindul mind a‘ Lovasság mind a‘ Gyalogság az Evangélikus Templomba a‘ holott a‘ felnyitott Zászló letétett- vén ki-ki a‘ jelenlévő Tettes Rendek közzül a‘ maga helyét fog­lalja el. Az Ünneplés ezen Templomba két rövid Énekkel kezde­tét veszi ‘s a‘ midőn az ezen Alkalmatosságra intéztetett Beszédet közönségessétő Tiszteletes Ur a‘ papi Széken megjelen, a‘ Mozsá­rok durrogása fog halattatni, ez kettőztetvén a‘ Prédikátzió köze­pén és vége felé is. Innen a‘ béfedett Zászló a‘ Lovasság közepette Trombiták har­sogása mellett a‘ Cathedrális Templomba által vitettetik, a‘ holott az letétetettvén a‘ Templom közepére, a‘ Zászló-Tartónak ott léte azt szem ügyel fogja tartani. A; Zászló Anva és Zászló Szüzzek Üllések a‘ Zászló mellé rendeltettik. — A‘ Nagy Misének vége lévén, a‘ felszentelést Eő Méltósága a‘ Rosnvai Püspök elő­venni, ‘s végre hajtani fogja. Mellven által esvén az Ezüstből e‘ végre készítetett, ‘s díszes neveikkel fényeskedő Szögecskék a; Zászló Attya, Annya. és Leánya által a‘ ki rendelt Helyekre be- ütetettnek, igv következik az ő Nagysága által elmondandó Prédikáció. Ennek folyta közt a‘ Zászló Annya és Szűz Ajándék pántlikáikat a‘ Zászlóra fel köttik, ‘s a‘ Zászlót becses adomá­nyokkal együtt a‘ Tettes Publikumnak bémutatják. A‘ Beszéd végével a‘ Sokasság a‘ Püspöki Rezidenczia felé meg indúl, a‘ hová elérkezvén, az Ünneplés Vezére Tettes Szathmárv Király Antal Ur ékes köszönő Beszédeket fog Eő Méltóságához a' Püspökhöz, a‘ Zászló Anyához, és Zászló Szüzhöz intézni, nem külömbben az egybe sereglett Nemességet köszöntenni és Nemes­ségével öszve kötött kötelességeinek tellyesitésére, a‘ Haza ‘s Király iránt való szeretetre buzdítani és gerjeszteni fogja. Mind ezek Vivat! kiáltások és Mozsárok ágyúzása között történ­kelletlen meghódolnak a legnagyobb énekköltő nagysága előtt. Ezt az érdeklődést évről-évre mind­jobban tapasztaljuk. A háborúelőtti Németországban az énekkultúra olyan hatalmas lendületet vetett, melyhez hasonló — a németek megállapítása szerint— a reformáció óta nem volt. (Folytatjuk.) L. L. Láttuk Benczúr Gyula születésének 100. év­fordulóján a Képzőművészeti Múzeum két nagytermében összegyűjtötte a Bu­dapesten fellelhető és összegyűjthető Benczúr-képeket egy emlékkiállítás keretében. Most, halálának csaknem negyedszázados évfordulójának köze­ledtekor, úgy tekintünk iél müveire, mint a közelmúlt és mégis immár klasszikussá nemesült festészet leg­nagyobb alkotásaira. Ezek a kiállított képek világosan bizonyítják, hogy kora iskolájának Benczúr valóságos művésze voüt és az akkori divatos stílust örökké megmaradó vonásokkal gazdagította. Színeinek ragyogása, tárgyának gon­dos és mégsem kínosan ható feldolgo­zása, a lényeg kidomborítása a lé­nyegtelenek rovására: mind ugyan­olyan elevenen és örökérvényűen ma­radtak meg, mint alkotásuk esztende­jében lehettek. Történelmi kompozí­ciókban, portrékban, egyes tanulmá­nyokban mind nagyot alkotott. Művé­szetének maradandó értékét hirdeti ez a kiállítás is. (A fasori templom» oltár­képe szintén tőle való.) Téli tárlat nyílt meg a Nemzeti Sza­lonban. Érdekes, jól összehangolt ki­állítás, a modernek és a fiatalok mű­veiből. Nincsenek nagy túlzásokba menő, vagy feltűnően kiváló képek. Inkább jó átlag és sok komolyan meg­festett kép jellemzi. Sajnos, egy pár kép egészen gyenge, és idegen stílusá­val idegen világba visz. Meglehetősen visszataszító egy diadalmas. Julius Caesarhoz hasonlóan megmintázott, erősen sémi jellegű terrakotta fej. Boldog idők az új Karádi sorozat (minden évben január körül kezdődik és egymás után több filmmel jelentke­zik) első filmje. A szegénység szépsé­geit akarja bemutatni és bizonyítani, hogy „azért így is lehet élni ’. Naiv ostobaságok követik egymást, a leg­jobb az lenne, ha címül föléje lehetne írni: „ahogy a gazdag filmproducer a szegénységet elképzeli” Olyan szalon­képes szegénység-féle ez, ami meg­jelenik a vásznon, a szokásos pesti . l'monádé-bemondások” bölcseletével körítve. Courts-Mahlernél filmben jó­val gyengébb. Carmela, a nyáron bemutatott és most újra műsorra tűzött olasz film, magyar szereplőivel: a nagyot akaró, de unalmassá halkuló film prototípusa. Remek irodalmi értékű regényből ké­szült, de nagyon elromlott. Egyetlen erénye, hogy jól van fényképezve és igyekszik mértéktartó lenni. A mérték- tartásnak azonban nem kell okvetlenül unalomba fulladnia. kp. Lelkészmeghívás Garam Lajos lel­késznek Finnországba távozásával meg­üresedett egri lelkészt állásra az egy­házközség január 30-án tartott közgyű­lése egyhangúlag dr. Ottlyk Ernő se­gédlelkész meghívását határozta el.

Next

/
Thumbnails
Contents