Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-10-14 / 41. szám

A nemzeti megújhodás igazi útja (Folytatás.) Minden ember saját és nemzete érdekében dolgozzék a megújho­dás e nagy feladatán. Először magán kezdi. Saját megváltozása, új élete másokat segít jellemük megváltoztatására. így kifejlődik a vilá­giak apostolkodása, az egyetemes papi szolgálat és kigyógyul a régi betegségekből az egyes ember és az egész nemzet. Az eredmények megint mutatják, hogy a megváltozott világi emberek nagy sokasága a missziói apostoli munkát nagy sikerrel tudja végezni. Sokszor egész egyszerű munkás emberek jelentős emberek megváltoztatásával iga­zolják, hogy tudnak Isten eszközei lenni az új élet megteremtésében.- Természetesen nem a beszéd a fontos itt, hanem a megváltozott új életminőség. E nélkül a legszebb prédikáció is zengő érc és pengő cimbalom; míg viszont az egyszerű szavakból álló, de az új valóságos életről szóló tanúbizonyság megváltoztatja az embereket. Csak az igazi hitnek lángja gyújtja meg más ember alvó mécsesét. 6. A vallás nemzetnevelő hatása. A krisztusi szellemben megújhódott személyiségek hatására újjá lesz a nemzet is. A hit nemzetnevelői hatása ekkor mutatkozik meg a maga teljességében. Megszületik a hivő nemzet, amely alkot és teremt, mert a nemzet szellemében a teremtő szellem: a Szentlélek is érezteti erőit. 7. Részesülhetünk életadó, nemzetépítő hittapasztalatckban és lelki ajándékokban. Az embereket meg lehet változtatni tiszta életre, hivatásukat tel­jes odaadással végző, buzgó vallásos emberekké lehet nevelni, akiket Isten arra szánt. Rá lehet nevelni arra is, hogy életet irányító val­lásos tapasztalatokat szerezhessenek. Pál apostol is erre buzdít: .,Töre­kedjünk kegyelmi adományokra, karizmákra“ (I. Kor. 12, 31.). „Igye­kezzetek pedig a leghasznosabb ajándékokra.“ A mai elvilágiasodott nemzedék nem is sejti, mily gazdaggá tehe­tik életünket e vallásos tapasztalatok. Azok élik meg többnyire eze­ket a tapasztalatokat, kik templomba járnak, hitük van és csendben Isten előtt megállanak. Megtapasztalják, hogy lelki békét és meg­nyugvást nyernek. Más vallásos élmények hatására eltűnnek a gát­lások és bűnök, a szívükben új életöröm, biztonság, bizalom és erő ébred ott, ahol eddig lelki szorongás, félelem, tájékozatlanság, bizony­talanság Uralkodott. A zsoltárírók és próféták tanúskodnak a vallásos élmények és hittapasztalatok változatosságáról és mélységéről. Mindezek bizonyságot tesznek arról is, hogv e hittapasztalatok nemcsak a szorosabb értelemben vett egyházi vallásosság körébe tar­toznak, hanem a gyakorlati közösségi élet minden lehető viszonyával kapcsolatosak. Ha e szempontból nézzük a zsoltárokat, látjuk, hogy lelki életünk mily nagymértékben elszegényedett. Az egyházi gvakor- lat kiemelte a hittapasztalatoknak egy bizonyos körét, különösen a bűnbánattal, megtéréssel és a vallásos ünnepekkel, eseménvekkel összefüggőket, de evvel szemben a világi eredetű vallásos élmények majdnem teljesen elnémultak. Méltó feltűnést keltettek Ady Endre vallásos élményei. A csodál­kozás annál is inkább igazolt, mert az egyháztól nagyon messze eső, hitetlen környezetben, sőt vele szemben álló ellenséges szellemi irá­nyok, baloldali felfogásúak között élve, tett tanúbizonvságot vallásos élményei páratlan bőségéről és eddig nem ismert fajairól. Sainos azon­ban, hogv nála a vallásos élmények ereje művészi alkotásban hasz­nálódik el. Pedig keresztyén vallásunk elsősorban az erkölccsel fonó­dik össze. Advnál ez a kapcsolat hiánvzik és így a hitének életet meg­újító ereje elveszett. A költőknek és művészeknek, de a vallásos misz­tikusoknak is veszedelme a hit erőinek eltékozlása. Ady vallásos jelentősége, szomorú élete ellenére is megmarad. Ö hitére nézve ellen­séges körülmények között is rendkívül értékeset alkotott. Ma még a legtöbb költőt és művészt leginkább a szerelem fog­lalkoztatja, pedig a hittauasztalatok és élménvek igazolják, hogy az égi szerelem. Istent szerető lélek élményei sokkal hatalmasabbak, mé­lyebbek, gazdagabbak egyetemesebb jelentőségűek, mint a földi szerelem. Mert tárgya nemcsak a férfi és nő viszonya, hanem Isten BftNGfllkUSBFf nem is lehetett volna huzamosabb or­vosi kezelésben részesíteni, ha mór előbb nem alkalmaztak volna rajta vér­átömlesztést. Egyes mérgezéseknél is már eredményesen felhasználható a vérátömlesztés, mint pl. idegreumánál. A gyakorlat bebizonyította, hogy a vér­adás semmiféle káros behatással nincs a vért a dóra. A finn KIÉ nyári konferenciáján többek között egyik laikus prédikátor nehéz szavakat mondott az egybegyűlt ifjúságnak: „Ne engedjétek a tüzet el­aludni”. Az elhangzott mondat mintegy pecsétje lett a konferenciának, mely­ről több más előadó is megemlékezett. A KIÉ titkára Verner J. Aurola lel­kész abban a reményben hívta össze a konferenciát, hegy az most is elvégzi áldását az igazán lelkileg éhezők és szomjazok között. Gulin professzor „Az igazi erőforrásokról” beszélt, Cke Pel- tonen a Kotimaa egyik szerkesztője „A halált is legyőző keresztyénségről” tar­tott előadást. Megállapította, hogy a Krisztus Jézusban való hit, még a ha­lált is legyőző erő, mely békességgel tölti el szívünket a halál kapujában. Az egyház és a hívek része a keresz­tyén újságok munkájában. Az egyik ilyen újságban (értvén alatta az egy­házi újságot, az állami és a napilapok­kal szemben) a szerkesztő figyelemre­méltó szavakkal fordult a hivatalos egyház és a hívek felé. „Hűvös és messziről való kezelése keresztyén lap­jainknak az olyan magatartás, mely nem tesz különbséget egyházi és napi­lapok között. Nem illik ez az egyház­hoz, hiszen a saját lapjáról és az egyik munkaeszközről van szó. Mit tud itt az egyház tenni? — veti fel a kérdést , a szerkesztő. A hivatalos egyház, mint organizáció alig alapíthat egy vagy több, ú. n. szócsőként használható „sa­ját” lapot. Legjobb, ha az egyház meg­engedi, hogy szabad elhatározásból és szabad alapon szülessék az meg. A lap- szerkesztés egyik .alapfeltétele a sza­badság. De az egyház hivatalos vezetői sokat tehetnek abban, hogy támogatá­sukkal becsületes eszközzé váljék az újság az egyház életében. Felelős hely­ről jövő támogatás nagyon sokat je­lent. Csak egy példa szolgáljon erre. Püspöki ellenőrzés (canonica visitatio) alkalmával kinyomtatott beszámolók néhány egyházkerületben arról tesznek bizonyságot, hogy szó volt arról is, hogy a gyülekezetben mennyige elter­jedt az egyházi újságok olvasása. Ez arra utal, hogy az ellenőrzést végző egyházi vezető beszélgetés tárgyává tette az egyházi újságokat. Mit is je­lentene, ha a püspök, vagy helyettese minden alkalommal buzdítaná a híve­ket az egyházi újságok olvasására, vagy ahol ez meg van, ott elismeréssel szólna erről. Ott ahol ez megtörtént, az egy­házi újságok terjesztése és olvasása gyülekezeti üggyé 'lett. Abban egy új munkaformát láttak meg, mely ápo­lásra méltó éppen úgy, mint a többi egyházi munka. Ugyanezt elvégezheti a gyülekezeti lelkész maga is. Sok száz lelkészünk már felfigyelt erre és esze­rint járt el. Finnországban 350.000 ott­hon van. Addig még sehol se vagyunk, még az út legelején sem, míg minden­egyes otthonba nem jut el valamelyik egyházi újságunk. Jelenleg a Kotimaa csak minden 9. otthonba jár. De ugyan­ez a munka vár mindenegyes keresz­tyén emberre. Nagyon sokan közülük 5

Next

/
Thumbnails
Contents