Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-10-14 / 41. szám

mint ahogyan azt éppen a Szentírás teszi. Hogy lehetne ezek után a Szentírás a „zsidók könyve“? 2. De nemcsak azért kell körömszakadtig ragaszkodnunk'a Szent­írás ótestámentomi részéhez, mert annak semmi köze nincs a zsidó fajisághoz, mert a) az Ótestámentom magának Jézusnak is szent könyve volt és annak jövendöléseit Magára vonatkoztatta. Luk. 4. 16—21.-ben olvassuk, hogy Jézus a názáreti zsinagógában Ésaiás köny­vét olvasta és mikor elérkezett oda, hogy el fog jönni az Űr Küldöttje, aki a szegényeknek evangéliumot hirdet, akkor ezekkel a szavakkal hajtotta be Ésaiás könyvét: „Ma teljesedett be az írás a ti hallás­tokra“. A hegyi beszédben így beszéí Jézus az Ótestámentumról: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlé­sére! Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem“. (Máté 5, 17.) b) Nemcsak Jézusnak volt szent könyve az Ótestámentom, hanem az első keresztyén gyülekezetnek is. Pál apostol, mint az első keresztyén gyülekezetek egyik tagja írja az Ótestámentomról: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a meg- jobbításra, az igazságban való nevelésre“ (II. Tim. 3, 16). Az első keresztyénekkel együtt a modern XX. század hivő keresztyénjei is vallják, hogy azok az ígéretek, melyek Ótestámentómban vannak, Jézusban teljesedtek be. Éppen ezért már az Ótestámentomban is Jézust látjuk, és annak sorait Jézusra vonatkoztatva olvassuk. Az Űj- testámentomban ugyanaz az Isten szól hozzánk, aki Abrahámnak, Jézusnak az Istene volt. — c) Ragaszkodunk az Ótestámentomhoz azért is, mert annak elvetése mindig maga után vonja az Űjtestámen- tom elvetését is. Hiszen az Űjtestámentomban többszáz ótestámentomi idézet van és ezeknek a kivagdosása az Űjtestámentom teljes meg­semmisítéséhez vezet. Az Ótestámentom nélkül képtelenek vagyunk az Űjtestámentom megértésére. A kettő elválaszthatatlan, úgy össze­tartoznak, mint a fának a gyökere és törzse. Nem lehetnek meg egy­más nélkül. 3. Általában azok, akik a Szentírás helyébe „magyar bibliát“ szeretnének a magyarok kezébe adni, azért harcolnák kézzel-láb'bal (és főleg sötét szívvel és fejjel!) az Ótestámentom ellen, mert nem tudják bevenni Isten döntését: miért éppen az ezerbünben élő Izrael Isten választott népe? Erre a következőket felelhetjük: a) Akár tet­szik nekünk, akár nem, Isten az Ö szuverén, világfölényes, semmiféle emberi szemponttól nem függő hatalmánál fogva, a mai fajtudósok véleményének kikérése nélkül, valóban Izrael népét választotta ki arra, hogy e nép történetén keresztül minden nép számára örök­érvényű igazságait közölje. — b) Ez a kiválasztás semmiképpen nem az érdem vagy kiválóság alapján ment végbe, hanem az Isten ingyen való kegyelméből. — c) Emberileg úgy látszik a dolog, hogy éppen azért választotta ki Isten a zsidó népet, mert az ő történetükön tüdta legjobban szemléltetni az ember nagy bűnösségét és az Ö nagy kegyel­mét. Éppen a zsidó népen keresztül tudta legjobban felmutatni „az emberi bűnt, tehetetlenséget, nyomorúságot. A zsidók sűrű vére. ko­nok lelke, hatalmi vágya, anyagiassága kitűnően szemlélteti az ember nagy bűnösségét. Ezzel szemben tűnik ki igazán az Istennek nagy kegyelme. Az egész sötét történet csak anyag az isteni kegyelem mun­káiénak láthatóvá tételére“. Nekünk nem lehet más feladatunk, mint alázatos lélekkel belenyugodni Isten megmásíthatatlan végzésébe és a zsidó nép kiválasztásában megmutatkozó isteni kegyelmet hitünkkel megragadni. Nem alacsonyíthatjuk hát le az Isten önkinyilatkoztatását egy­szerű koreszmének, mert mind Ravasz László mondja: „ezzel a világ tartó-oszlopait vonjuk ki és ez a szétomlásnak, a káosznak, az eltör- pülésnek és elállatiasodásnak a kezdete“. (Befejezés következik.) Káldy Zoltán. WfflKUS&ET ránt, hanem: elhelyezkedésük szerint vesszük sorra a gyülekezeteket. Tekint­sünk tehát először azokra a testvé­rekre, akik a második bécsi döntés ál­tal megvont határokon túl maradtak. I. Nem messze a Bécsben megvont or­szághatártól, a Székelyföld déli részé­nek folytatásaként terül el a Barcaság. Ez egyike hazánk azon vidékeinek, ahol a legsűrűbben élnek magyar evan­gélikusok egy tömbben, 12 egyházköz­séget alkotva. Már azért sem szabad el­felejtkeznünk ezekről a testvéreinkről, mert a Dunántúl egyes részeit, Oros­házát és környékét, valamint a Sajó völgyét kivéve, talán nincs is más része hazánknak, ahol ilyen nagy tömbben élnének fajilag is a magyarsághoz tar­tozó evangélikusok. A barcasági ma­gyar evangélikus gyülekezetek mind Brassó vármegyében vannak. Különös­képpen érdekes színfoltjai hazánk evangélikusságának a hétfalusi csángó- evangélikusok, akik Brassótól keletre hét faluban, illetve nyolc egyházköz­ségben élnek. Ezek a gyülekezetek: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszú­falu—Alszeg, Hosszúfalu—Felszeg, Tat­rang, Zajzon, Piirkerec. Brassó megye északi részében pedig: Apácán, Kriz­bán, Barcaújfaluban, valamint Brassó városában vannak magyar evangélikus egyházközségek. így a Barcaságban magyar evangélikusok kb. 20.000-es tömbben élnek együtt. (Folytatjuk.) Pósfay György. Hírek Finnországból Mindenegyes foglalkozási ág képvi­selve van az önkéntes véradásban. „Az önkéntes véradásban résztvevők, saját életükkel mentik meg mások életét” — mondja Niilo Visapää orvoskapitány erről a nemes cselekedetről. Megálla­pította egyik beszámolójában, hogy százalék szerint a következő csoporto­kat lehet felállítani, ha az önkéntes véradásban résztvevők foglalkozását te­kintjük: földműves 3.8%, ipari és két­kezimunkás 10.4, vasúti és egyéb köz­lekedési eszközöknél elfoglalt személy 3.1, kereskedő 25.3, egyéb szabad fog­lalkozásbeli 6.9, házi és tisztogatómun­kás 7.3, betegápoló 5.9, tanuló 3.1 és végül hivatalt nem viselő személy (családanya, leány, lotta, stb.) 34.2%. A fentiekből látható, hogy a „legvér- mesebb” foglalkozások: a kiszolgálók, hivatalnoknők, betegápolónők, lottók, háztartásbeliek, munkások és a tanu­lók. — A vértadók háború idején, kü­lönösen nehéz harcok alkalmával ha­vonként kétszer, csendesebb időkben egyszer, vagy félévenként egyszer szol­gáltatnak vért. Egy-egy háborús év fel­ajánlott vérmennyisége 20—30 tonnát is elér. A felgyógyult sebesültek tíz­ezrei bizonyítják a vérátömlesztés nagy fontosságát. Egy-egy. vértadótól alkal­makkor 3—3 deciliter vért vesznek, melyet üvegekben tárolnak. A tárolt vér megfelelő hőségben több hétig is eláll. A tárolt vért sebesülteknél, kik sok vért vesztettek, sebesülés követ­keztében előállott vérkeringési zava­rokban szenvedőknél és idegsokkosok­nál használják fel. Csodálatos ered­ményt értek el már eddig is a vérát­ömlesztéssel. Nagyon sok sebesültet Megjelent az „Énekem az Ür” kotta- füzete. A harmadik bővített kiadás az összes dallamot tartalmazza harmó- niumkísérettel együtt. Ára 3.50 P és 20 fillér portó. Megrendelhető az Evan­géliumi Könyvkiadónál, Bpest, VII., Hársfa-u. 33. Csekkszámla: 11.069. Te­lefon: 225-778. Kérelem. A Teológus Ifjúsági Kör kéri mindazokat a lelkészeket, akiknek birtokában Teológus Ifjúsági Kör-i sapka van, szíveskedjenek azt ármeg­jelöléssel címükre (Sopron, Deák-tér 80.) elküldeni, mert csak így tudják az I. éves hallgatókat sapkával ellátni. Szívességüket előre is köszönik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents