Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-09-30 / 39. szám

előtt az a „felismerése“, hogy a keresztyén vallás, abban a formában, amelyben előttünk van Jézus tanításaiban, az evangélisták írásaiban és az apostolok leveleiben, nem felel meg a magyar ember lelkiségének, egyéniségének. Mert mi másmilyen emberek vagyunk, mint voltak azok, akikhez a Szentírás tanítása eredetileg szólott. Bár nem mondja ki szószerint, hogy a keresztyén vallás „fajidegen“ vallás a magj'ar faj számára, de valójában mégis csak ebben a tudatban él és cselekszik. Ezért ír a magyarok számára „magyar bibliát“, amely megfelel a magyar ember lelki sajátosságainak. „A Szentírás szavait átfordítottam magyarra, ami jó volt a zsidók számára, az nem mindig talál a magyarokra“ — mondja Holló János. — Ez a gondolat mind gyakrabban üti fel fejét a magyar életben, ezért szemébe kell néznünk annak a kérdésnek, hogy a keresztyén vallás lehet-e egyáltalában bármely faj számára, így a magyar faj számára is, „fajidegen“ vallás?

Kétségtelen és vitathatatlan tény, hogy a faj fogalma nemcsak testi, hanem lelki különbségeket is magában foglal. Az egyes emberfajták évezredes elkülönültsége, főleg a környezet hatására nemcsak szervezeti különbségeket hozott létre, hanem lelki különbözőségeket is. így az egyes fajoknak más és más a realitás iránti érzéke, vagy a transcendens dolgokkal szemben való fogékonysága, más és más a vérnek a sűrűsége, az ösztönök ereje, az álmodozásra, aktivitásra vagy passzivitásra való hajlama. így pl. az indiai fajta elmélkedő, sőt misztikus, a kínai gyakorlati és bölcsen szemlélődő, a szláv passzív és álmodozó. a magyar lelket viszont úgy szokták jellemezni, hogy igen nagy benne a realitás iránti érzék. A magyar, mint mondják, csak azt „hiszi“ el, amit megfoghat és kitapogathat, amit a saját két szemével megláthat.

Látva az egyes fajok közötti nagy lelki különbségeket, felvetődhetik a kérdés, hogy a keresztyén vallás megfelel-e minden fajnak, többek között a magyarnak is? Habozás nélkül és a legnagyobb határozottsággal állíthatjuk, hogy megfelel. Sőt! Minden lelki különbség ellenéie, éppen a tistza és hamisítatlan, fel nem elegyített (magvari) keresztyén vallás, úgy, ahogyan az a Szentírásban előttünk van. felel meg legjobban minden fajnak. Miért?

1. Elsősorban azért, mert a keresztyén vallás alapja, fundámen- tuma az Isten kinyilatkoztatása. Tehát a keresztyén vallás nem egy bizonyos faji léleknek a termelvénye, hanem minden faj felett álló Isten önkinyilatkoztatása. Mivel nem egy bizonyos faji beágyazottságú ember vagy emberek szüleménye, hanem magától az Istentől ered, aki minden egyed és faj felett áll és aki előtt faji korlátok nincsenek, azért egyednek és minden fajnak a keresztyén vallás felel meg a legjobban. A magyarnak is.

2. A keresztyén vallás alapja annak az Istennek a kinyilatkoztatása, ki valamennyi népnek a Teremtője. Lényünk alkotója. A magyaré is. „Ö alkotott minket és nem magunk“ — olvassuk a 100. zsoltárban. Pál apostol is erről tesz tanúbizonyságot az areopáguszon: „Ő ád mindeneknek életet, leheletet és mindent és az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette“ (Csel. 17, 25—26.). Vájjon van-e valaki, aki jobban ismerhetné minden faj testi és lelki alkatának minden sajátosságát, mint a Teremtő Isten, akinek teremtményei vagyunk, fajostul és egyedestül. Ö tudja legjobban, mi felel meg leginkább minden faj lelki alkatának. És ha ő kegyelmes akaratából a keresztyén vallást adta nekünk, akkor egészen biztosan ez felel meg minden fajnak. A magyarnak is.

3. Az Isten nemcsak azért ismer minden fajtát a legjobban, mert Ö minden faj Teremtője, hanem azért is, mert mindentudó, aki belénk lát a lényünk legmélyéig. Jel. 2, 23-ban ezt olvassuk: „ ... én vagyok a vesék vizsgálója“. Nincs előtte titok. „Uram, megvizsgáltál engem és ismersz“ — mondja a zsoltáríró. „Mezítelenül és leplezetlenül“ állunk előtte. A minden titkot ismerő Isten előtt ismeretes minden faj lelki titka is. A magyar lélek titka, nyitja és sajátossága is. És ha ő nekünk a keresztyén vallást adta. akkor a mi lelki sajátosságúiknak leginkább megfelelőt adta.

mmwnn

Dr. Soltész Elemér protestáns tábori püspököt, aki immár 21 éve tölti be a református, evangélikus és unitárius honvédek vezető-lelkipásztori tisztségét, a kormányzó úr altábornaggyá nevezte ki.

Felhívjuk budapesti.olvasóink figyelmét arra, hogy légiriadó után, ameny- nyiben ezt a délelőtti, vagy a délutáni istentisztelet rendes idejét követő 15 percen belül lefújják, megtartjuk az istentiszteletet. Természetesen a veszély végét jelző szirénajel elhangzása után adunk időt arra, hogy híveink legalább a közelebbi helyekről eljöhessenek a templomokba.

Hétköznapi istentiszteletek. Az októberi téli időszámítás beálltával templomainkban korábbi időpontban (a Deák- téri templomban d. u. 5 órakor, a fasori templomban 5 órakor, az angyalföldi templomban pedig 3 órakor) kezdődnek a délutáni istentisztele ek. A különböző egyesületi és ifjúsági összejövetelek is korábban tartatnak. Ezekről a templomok hirdetőtábláin és a szószékről részletes tájékoztatót adunk.

Lelkészválasztás. A kővágóőrsi gyülekezet egyhangúlag Sümegi István szentantalfai lelkészt hívta meg lelkészének, ki állását már szeptember 1-én el is foglalta. A szentantalfai gyülekezet adminisztrálásával D. Kapi Béla püspök Káldy Lajos volt tábori lelkészt bízta meg.

Dr. Tóth Pál halála Dr Tóth Pál orvos, kormányfőtanácsos, aki egységespárti programmal három cikluson ál volt Szarvas országgyűlési képviselője, 57 éves korában, bombatámadás alkalmával meghalt. Fiával együtt Sárvárra akart utazni. Átutazóban érte a riadó. Egy futóárokba menekültek. Erre az óvóhelyre rádült egy telitalálatot kapott ház. A gyors mentőmunka hamarosan elért a futóárokig, de Tóth Pál már halott volt. Fia életben maradt. Az elhunyt népszerű, szeretett tagja volt az országgyűlésnek. Főként egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Egyébként azzal szerzeH magának országos nevet, hogy ő honosította meg nálunk a Zeleis gyógymódot. Szarvason, az egyházi életben is élénk részt vett. Temetése nagy részvét mellett ment végbe a Kerepesi- lemető halottasházából.

Külkereskedelmi esti szaktanfolyamot nyit Budapesten a Baross Szövetség olyan keresztyén ifjak és leányok számára, akik nappal üzletben, vagy irodában vannak elfoglalva, hogy az esti órákban nyerhessenek alapvető kiképzést a behozatali és kiviteli szakismeretekből. A szaktanfolyam 1944 október 1-én kezdődik és 1945 február 28-ig tart. Beiratkozás hétköznaponként d. e. 9-től 2-ig és d. u. 5—7-ig. A beiratkozásoknál benyújtandó a születési anyakönyvi kivonat és a polgári iskola vagy gimnázium IV. osztályának elvégzését igazoló bizonyítvány. Fizetendő díjak: Beíratási díj 30 P, mely egy összegben fizetendő. Tandíj 100 P, mely havi 20 P-s részletekben is tür- leszthető.

7