Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-30 / 39. szám
i Kitüntetés. A kormányzó úr dr. Mes- terházy Ernő felsőházi tag, gazdasági főtanácsosnak, a dunántúli egyházkerület felügyelőjének egyházi és közéleti téren szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét adományozta. Segédlelkész-áthelyezések. D. Kapi Béla püspök Kovács. Géza győri segédlelkészt a gyenesdiási Belmissziói Otthon vezetésével bízta meg, mint misz- sziói helyettes-lelkészt. Helyébe Győrbe ideiglenesen Dubovay Gézát küldötte ki Enyingről. A Protestáns Árvaház új igazgatója. A Protestáns Országos Árvaegylet a Rózsák-terén lévő Országos Árvaház élére ideiglenes igazgatói címmel Ru- zicska László budapesti evangélikus leánygimnáziumi vallástanárt állította. A csákvári evangélikus egyházközség gyásza. Szeptember 13-án pótolhatatlan veszteség érte a csákvári egyházat másodfelügyelőjének: nemes nagyjókai Farkas Jenő ny. vezérkari ezredesnek váratlan elhunytéval. Egyházának minden ügyét szívén viselő, községét rajongva szerető, ritkatevékenységű ember volt. Szeptember 16-án az evangélikus templomból az egész község mély részvéte kísérte a családi sírbolthoz. Sírja felett a község nevelőmesterét vesztett hálás emlékezet virraszt. Iskolai hírek. A budapesti evangélikus fiúgimnázium tanévnyitója október 2-án, hétfőn d. u. 3 órakor lesz a Deák-téri leánygimnáziumban. A tankönyvek változatlanok maradnak. — Az evangélikus leánygimnázium és elemi iskola október 2-án 8 órakor nyitja meg az 1944/45. tanévet a leány- gimnázium dísztermében. Egyetemi istentiszteletek. Az egyetemi és főiskolai hallgatók számára október 1-én reggel 9 órai kezdettel tanévnyitó istentisztelet lesz Ullői-út 24. sz. alatt, az egyetemes egyház ima- 1 érmében. Ez az istentisztelet minden vasárnap ugyanebben az időben folytatódik. Átmenetileg az imaházban csak ez az egy istentisztelet lesz. Az Ullői- út 24. sz. a. szokott gyülekezet minden tagját szeretettel hívjuk és várjuk. Igehirdetéseket Dezséry László egyetemi lelkész végzi. Gondoljunk katonáinkra! ötödik kiadásban most jelentette meg az Üzenet kiadóhivatala Ruttkay-Miklian Géza lelkésznek „Isten a mi oltalmunk” címen a frontkatonák részére írt imád- ságos könyvét. Ára hetven fillér. KIE-offertórium. Szeptember utolsó vasárnapján évről-évre minden temp- lomúnkban az országos Evangélikus KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) munka támogatására tartunk offertó- riumot. Szeptember 24-én — mivel úgy a délelőtti, mint a délutáni istentiszteleteinket zavartalanul megtarthattuk — tetemes összegek gyűltek össze országszerte. Hittankönyv. ötödik kiadásban most jelent meg Benkóczi—dr. Kékén: „Amit minden evangélikusnak tudnia kell” című hittankönyve. Kapható utánvéte- les szállítás mellett 3.50 P + portó, Kecskeméten az Üzenet kiadóhivatalában. 8 4. Istennek szent akarata, hogy minden nép eljusson a Krisztusban való hitre. „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szentiéleknek nevében“ (Máté 28, 19). A Filippi-levélben pedig azt üzeni az Űr: „Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv válj a, hogy Jézus Krisztus Űr, az Atya Isten dicsőségére“. Isten akarja, hogy minden faj, minden lelki különbözőségek ellenére, Krisztust vallja Urának. Az ő akaratát pedig ke- í észtül viszi minden akadályon, lelki különbségek ellenére is. A magyar lelkekben is. 5. Nem lehet a keresztyén vallás „fajidegen“ vallás egyik faj számára sem, mert benne az Isten olyan kérdésekre és problémákra ad feleletet, amelyeknek megoldását minden ember, mint ember igényli fajra való tekintet nélkül. Ezekre a minden fajú ember lelkében ott égő megoldatlan, égő kérésekre adott feleletet, Istentől jövő igazság, tulajdonképpen a keresztyén vallás. Minden fajra érvényes pl. az a „legfőbb faji törvény“, hogy anyánk méhétől fogva bűnösök vagyunk. „Imé, én vétekben fogantattam és bűnben melengetett engem az anyám“ (Zsolt. 51, 7). Ez a „faji törvény“ minden fajra áll, testi és lelki különbségek dacára. A bűntől való szabadulás, a bűnbocsánat után való szomjúság, a megváltás után való vágy ott él minden fajú ember lelkében. Az élet, halál, örökélet probléma minden fajú ember számára. Ezekre a kérdésekre a feleletet a keresztyén vallásban minden fajú ember legilletékesebb helyről kapja meg a Teremtő, a Megváltó és Megszentelő Istentől. Ezért sem lehet faji okokból a Krisztushoz való tartozásunkat függővé tenni. 6. És ha az elmondottak ellenére, mégis volna akár a magyar lélekben, akár más lélekben fajból eredő nehézség Krisztus elfogadásánál, akkor jó meghallanunk az ige szavát: „Mert az Istennek be- szére élő és ható és élesebb minden kétélű fegyvernél és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait“ (Zsid. 4, 12). És bizonyságot teszünk a Szentlélek csodálatos erejéről és hatalmáról, mely legyőz minden faji korlátot, és „hívja, gyűjti, megvilágosítja“ az egyedeket és fajokat és megtartja őket a Krisztus hatalmában. Róm. 8, 26-ban olvassuk: ,, .. . a Lélek segítségére van a mi erőtelenségiinknek . . . maga a Lélek esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodással“. A magyarokért is. 7. Ami végül egészen konkrété, a magyar lelket illeti, sokan azt állítják, hogy a magyar lélek annyira reális, hogy csak azt tudja „bevenni“, amit előbb a kéz kitapintott és a szem meglátott. Azért nem való neki a keresztyénség — mondják —, mert abban sok a misztikum. Nincs benne fogékonyság a transcendens után. Igaz az, hogy a magyar lélek reális, de még inkább igazabb, hogy transcendens iránti fogékonysága igen nagy. A kettő egyáltalában nem zárja ki egymást. Karácsony Sándor mondja nagyon szemléletesen, hogy a magyar lélek olyan, mint egy hiperbolikus pálya fókusza, amely magába öleli a földi reálist és a végtelent. A tenyeres-talpas kézzelfoghatóság mellett rendkívül nagy benne a végtelen, az örökkévaló után való vágy. Éppen ezért való neki a keresztyén vallás. Mint azt nagyszerűen mutatják az igazán magyar költők gyönyörű istenes versei. (Balassi, Arany, Berzsenyi, Ady, Sinka, stb.) Hogy mennyi benne a misztikum, azt legjobban viszont az erdélyi népballadák mutatják. Éppen a reformáció kora mutatja talán a legjobban, hogy mennyire igényli a keresz- tyénséget a magyar lélek. 8. Van a Szentírásnak egy faji törvénye még, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez pedig így hangzik: az igét görögnek: görögül, zsidónak: zsidóul. Ez pedig azt jelenti, hogy a tiszta és hami- síttatlan ige megváltoztatása nélkül, az igehirdetésnél igenis számításba kell venni az egyes népek lelki alkatát. Nem más igét kell nekik hirdetni, mint amit Krisztus hirdetett, hanem másképpen. De az igéből egy jottányit sem szabad elvenni. Pl. a magyar embernek a magyar észjárás szerint kell az igét hirdetni, hogy azt megérthesse. Szemléletesen. Ügy, ahogy a magyar ember gondolkodik. Ezt a „faji tör- vény“-t elismerjük, sőt hirdetjük. De az ige maradjon érintetlen és változatlan. Ige: Jézus Krisztus! Káldy Zoltán
