Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-30 / 39. szám
fogású, földhözragadt, sínylődő embereket is. A lelki nyomorúság rabságából ki lehet emelni őket az istenfiúi méltóságra. A megfáradtak és megterheltek megnyugvást és boldogságot találnak. 2. Csak a hit biztosíthat teljes nemzeti megújulást. A jellemek megváltoztatása körül szerzett valóságos tapasztalatok feljogosítanak annak az igazságnak a kimondására: Jézus Krisztus evangéliumába vetett hit által, az Ö szellemében minden ember, aki megbánja bűnét, újjászülethetik és az önzőből önzetlen, a félénkből bátor, a ridegből szeretetteljes, a becstelenből becsületes, az érzékiségbe züllött emberből tiszta életű, a gátlásokban szenvedőből a lelki szabadságban élő ember válik. Az egyes emberek megváltoztatásával megváltozik a nemzetek élete. is. A megújhódott emberek, meg- úihódott nemzeteket és megújhódott nemzetek megújhódott világot teremtenek. íme, ez a világválság végső megoldásának útja. A többi, a társadalom megszervezése, az állami reformok, a nemzetnevelés, stb mind e végső erkölcsi és vallásos megújulás számára részint az alapot, részint a kedvező feltételeket kívánja biztosítani. 3. A hit a bajokat erkölcsi gyökerüknél fogja meg. A nemzetek mai válsága erkölcsi természetű. Ha a hit segít ezen a téren, akkor minden más téren is megindul a javulás és javításnak áldott hulláma. A hit a bajokat erkölcsi gyökerüknél fogja meg. Minden bűnnek, nyomorúságnak oka a lélek romlottsága. Ez a forrás, amelyből a nemzeti életbe árad minden rosszaság. Azért van szükség erkölcsi fel- készültségre. Ősrégi igazság ez, de ott tévesztjük el a dolgot, hogy mindig előbb másokat akarunk nevelni, megreformálni. Minden ember szeretné, hogy társa legyen önzetlen és becsületes és minden nemzet azt, hogv a másik őt tiszteletben tartsa. így nem érünk célt. Reformjaink is mind hiábavalók, ha csak mindig másokat akarunk megjavítani, megreformálni. Elssőorban magunkon kell kezdeni! A saját megváltozott jellemünk, megújhódott életünk a legnagyobb ajándék, legjobh szolgálat, amelvet családunknak, munkatársainknak, nemzetünknek adhatunk! Ne áltassuk magunkat! A viszonyok, az emberek meg nem javulnak, ha mi magunk és velünk együtt társaink nem élnek Krisztus szellemében új életet, mi magunk nem változunk meg. Ezt az eredménvt pedig csak vallásos megújhodásunk, megtérésünk útján érhetjük el. 4. Forradalmak, reformok az embereket nem változtatják meg. Az új hivő életfelfogásra való nevelés csak e megúihódott élettel biztosít végleges sikert. Egyes államokban divatozó módszerek csak külsőleges eredményt érnek el. Minden ember reform és forradalom elégtelenségét különösen Mussolini érezte. Joggal dicsekedett kezdetben a legsikeresebb forradalom végrehajtásával és mégis kénvtelen elismerni és keservesen tapasztalni, hogy bármilyen mélyreható változásokat is idézett elő. az emberek erkölcsi természete alapjában ugyanolvan romlott maradt, mint amilven a forradalom és reformok előtt volt. A különböző utópiák megvalósításának kísérletei is mind botrányba fulladtak. A vörös forradalom hangzatos Ígéreteivel csak a nvers, önző ösztönöket és az addig féken tartott vad erőket szabadította fel. Illyés Gyula Oroszország című munkája mutatja, hogv a szovjet által végzett nagy átalakító munka ellenére az emberek alap- természete önző maradt, lényegében nem változott. Pedig az orosz nép átképzése rengeteg sok véráldozatba került és két évtizeden keresztül szigorú következetességgel fáradoztak végrehajtásán. A szovjet-rendszer mégis nyomorúságos helvzetbe és erkölcstelenségbe sodorta az orosz népet. Közösségi nevelésének tartós erkölcsi javító hatása nem mutatkozik. És hozzátehetiük. nincs olvan külső hatalmi kénvszeren alapuló totális állami szervezet, amelvik képes volna az ember belső erkölcsi erőit megváltoztatni. A megoldást mutatia egv hum államférfiú kijelentése: „Országunkat nem érhetné nagyszerűbb változás, mint a vallásos szellem megújhodása, ez az újjászületés az BftmiMI ÍT nem foglalkozhattak vele. A 70 éves Illés Gergely lelkész kezét, lábát megkötözték, kötelet kötöttek a derekára s egy parti magaslatról kétszer behajították az ott folyó Rábába, ahol a legmélyebb s csak akkor húzták ki, mikor . már azt hitték, hogy megfulladt. Mikor pedig Olaszországba hurcolták, szamár hátára ültették az öreget. De a lusta állat nem vitte olyan gyorsan, mint ahogyan a hóhérok kívánták, mire nem a szamarat, hanem az öreget verték, még pedig annyira, hogy negyednap az ütlegektől holtra vált. ' Megindult lélekkel olvassa az ember Trusius Jób verses összeállítását a gályarabper következménvekép földönfutókká lett evangélikus családok veszteségeiről. Amerre mentek, mindenfelé egy-egy sír jelezte időzésük emlékét. Schalakius János iglói evang. diakónus meghalt Breslauban, feleségét Thornban, két fiát Winzingben vesztette el. Demosch Mátyás körmöcbányai evang. kántor a tengerbe veszett. Három gyermeke meghalt Briegben. Sina- pius János trencséni evang. lelkész 1682-ben halt meg Halléban. Ott nyugszik a felesége és két fia. Milyen veszteségei lehettek a magyar protestantizmusnak ezen az íven is, hiszen idegenben domborultak a számkivetett lelkészek és tanítók és családtagjaik sírhalmai. Néhány évtizeddel ezelőtt, a nyugodt, békés időben, el se tudtuk azt képzelni, hogy visszatérhetnek azok az idők, mikor a hitükhöz, meggyőződésükhöz hív és igaz emberekre börtön, száműzetés, kényszermunka s a leg- brutálisabb büntetések várnak. Eltörölték a botbüntetést, mert az emberi méltósággal nem tartották összeegyez- tethetőnek, a tolvajok a rablógyilkosok iszámára higénikus börtönöket építettek. Milyen eltévelyedés, szélsőséges kilengések. A valóság napjainkban, hogy ezren és ezren veszik kezükbe a vándorbotot s nem tudják, hogy másnap mire ébrednek. Menekülnek az ellenség elől s elpusztulnak az országutakon, mielőtt biztos fedél alá kerülnének. Börtönbe jutnak, mert feljelentették, hazug vádakkal illették. A testi-lelki kínzásoknak annyiféle módját alkalmazzák, hogy megszégyenítik a középkori inkvi- zítorokat is. Üldözik az igazságot s az evangélium hirdetőit halálra keresik. Ki tudja, hogy holnap nem kell-e a magyar vértanúk nyomába lépnünk? Ne áltassuk magunkat azzal, hogy ezért majd márványtáblára írják a nevünket s a mártíromság koszorújával ékesítik a homlokunkat. Az élet. a történelem rostájából kihullunk mint olyan sokan ezren és százezren, kik vértanúként haltak meg. S mégis bizonyságot fogunk tenni, mert bizonyságot kell tennünk az Isten szeretetéről, mely megjelent a Jézus Krisztusban s azután arról is, hogy magyarok vagyunk és maradunk is. Lie. Fizély Ödön. Az egyház bombasebei. Hivatalos jelentés szerint Németországban 1943 őszéig 1023 evangélikus templom és kápolna sérült meg a bombáktól, 141 teljesen tönkrement. 841 lelkészlak kapott bombatalálatot, 153 egészen elpusztult. 924 egyházi épület került bombaszőnyeg alá, 267 egészen elpusztult. 5
