Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-19 / 34. szám
WMIfflET fontosabb. Hangzatos beszámolók mögött néha üresség tátong, rövid pár szó pedig értékes, komoly munkát rejthet. Hogy milyen munkája van a tanuláson kívül egy mai diáknak, ezt kívánom bemutatni néhány sorban. Levente-, cserkészmunka, rádiószolgálat, egyházi egyesületi tevékenység, ezek mellett iskolai egyesületek, köztük a minden iskolában élénken dolgozó diákszövetség, vagy gyámintézet néven vallásos egyesület, ez belmissziói munkát folytat. E mellett vannak mindenféle ifjúsági előadások, hangversenyek, melyek rehdezői elvárják az iskoláktól, hogy odaküldjék tanulóikat: mindenik rendező elsőrendű fontosságúnak mondja a saját vállalkozását, mely most a hadiárvák, özvegyek, sebesült katonák felkarolását, istápolását írja ki célul. Csak nagyjában soroltam fel ezeket. Hát még a szülők mit kívánnak gyermekeiktől: mindenféle magánórákat adatnak nekik, ha talán kisebb mértékben történik ez mostan, mint íz előző években, de tanulnak otthon a gyermekek modern nyelveket, zenét, gyógytornára járnak, stb. Ha még hozzávesszük igen sok diák villamosozását, vasúti utazását, ami most nem kis időt jelent, nem kis fáradságot: kérdezhetjük, hol marad a gyermeknek ideje és ereje a szükséges tanulásra? Mert minden alakulat egész embert kívánna: hány egész emberből kellene szegény diáknak állania, hogy helyt- állhasson?! Sokoldalúságot vetünk és felületességet aratunk mostani nevelési rendszerünkkel. A serdülő ifjúságnak el kellene mélyednie munkájában, hogy majd felnőtt korában minden tekintetben helytállhasson. Nem az iskolásoktól kell mindent követelni csak azért, mert ók még kezünkben vannak, iskolának, egyháznak kezében s az iskolából kilépve azután elveszítjük szemünk elől. Szegény ifjú-nemzedék, melyet ez évben ezenkívül sok izgalom vett igénybe: légo, bombázások, háborús családi bajok, még akkor is, ha tragédia nem sújtotta közvetlenül őket és környezetüket. Ezért ez évben nem szabad úgy olvasni az iskolák könyveit, hogy mindenki kikeresse belőlük azt. ami kifogásolni való, vagy kifogásolható. A mai szűk keretben nem is adhatták az igazgatók az iskola lelkét, mivel csupán a köteles beszámolókra, statisztikákra, névsorokra volt hely a megszűkített keret miatt. Csak azt vehették be beszámolójukba, ami történelmi szempontból okvetlenül szükséges volt. Lehet pl., hogy leveleztek is egyes iskolák diákjai idegen országok diákjaival, de nem került a beszámoló az évkönyvbe. Hanem már fentebbi megállapításunkból is következik, hogy ez évben ennek elmaradása igazán nem olyan súlyos ítéletet érdemel, mint a fentemlített cikkben olvasható. Változtatni kell szerinte? De nem ez a módja a jóindulatú javításnak. Tessék megfelelő javaslattal jönni, megfelelő helyen, hogy hozzászólhassanak azok, kik benne élnek az iskolában, akik látják, mint lehet a kérdést megoldani mindennel, más fontos kérdésekkel összhangban. Azután megfelelő munkásra kell bízni e munka irányítását, mint ahogy mindenütt a megfelelő emberrel áll, vagy bukik a legszebb ügy is. Dr. Bánkűty Dezső. 6 hány kiváló magyar tehetség emelkedett így fel segítségükkel. Nélkülük sivár lenne e korok kultúrtörténete, szegényebb a magyar kultúra. Egy-egy város és környéke valóságos kultúrális autonómiát alkotott. E kultúrális autonómiába részben a központból, a kultúrális gócpontból kiinduló szervezés, részben a környező vidékek természetes vonzódása folytán újabb és újabb területek kapcsolódtak be. E kollégiumoknak vidéken is voltak kis iskoláik, ezeken keresztül az érdemesek felemelkedhettek. S amikor az ország egyik részén a Habsburg önkény, a másik részén a török uralkodott, itt is, ott is támadtak ilyen kultúrális gócpontok, melyek a sajátos magyararcú művelődés, szellemiség, hagyományok, a vidék szegénysorsú tehetségei számára is az emelkedési lehetőség otthonai voltak. (Folytatjuk.) Cs. Gy. Mit mond az evangélium a közösség koreszméjéhez ? (Folytatás.) 13. A Szentháromság közösségi jelentősége. A teljes keresztónv- ségtől, a Szentháromság tanától ihletve látja az ember, hogy az1 én nem imádhatja, nem szeretheti Istent, ha egyben ugyanazon szeretettel nem fordul embertársai felé. Isten, az én és a közösség, a szeretet szentháromságban egybeforr. A felelősség is három irányú. Az ember felelős nemcsak Istennek, de a felebarátjának és a közösségnek is. Isten végtelen srzerete- tében elvállalta Fia keresztrefeszítésének tanúsága szerint a felelősséget. A felelősség összeköti a hármat egybe. Az üdvösség szent- ! háromsága azt jelenti, hogy az egyes nem üdvözölhet, csak önmagában és önmagáért, hanem csak Isten kegyelmével, felebarátjával, a másik emberrel, közösségével együtt. Elzt a szentháromságet és a többit is kiegészíti és megvilágítja a keresztrefeszítés szenthárom- | ,sága. A bűn miatt az Isten, az egyes ember és a közösség egyfor- i mán szenvedi a keresztrefeszítés fájdalmát. A keresztrefeszítés közössége egységet teremt a három között. Az erkölcs és a hivő élet jelenségei a szentháromság ősmintája szerint jutnak teljességre. A Szentlélek működésének. Isten áldásnak titka és a Szentháromsággal kap megvilágítást. Isten a közösség közvetítésével küldi jaz embereknek a kereszt elvállalása után az áldást, teremtő erejét, többi adományait és ajándékát. A szentháromság, de a keresztrefeszítés dogmája is sok rat’ofna- lista számára az értelem botrányköve, pedig mindkettőt, mint ősmintát tetkintve, meg kell tanulni értékelni. Gyakorlati jelentőségük és alkalmazásuk végtelen. Hiszen csak akkor remélhetjük a megváltást, ha készek vagyunk alázatos szívvel elhordozni saját, felebarátunk és közösségük bűneinek terhét, csak akkor várhatjuk a Teremtő Szellem kiáradásénak áldásait. Hitünk meddőségének másik főoka, hogy csak Isten és a saját lélek viszonyát nézzük, a másik ember és a közösség egyenrangú jelentőségéről megfeledkezünk. Az összes szellemi tudományoknak át kell alakulniuk, ha az egész 1 élettel számolni akarnak. A gyakorlati életnek is látnia kell Istent, mint Teremtőt; az embert, mint Istenfiúságra hivatott és a közösséget, mint a Szentlélek megbízottját. Mikor tud a tudomány és a gyakorlati élet kiemelkedni a rationalizmus béklyójából. Maga a keresztyén nemzeti mozgalom is a szentháromság mintája szerint jut teljességre. A hivő nemzeti közösség, az egyes ember és Isten egvséget alkot és Isten uralma alatt állva, a Fiú útján halad és Szentlélek áldásában részesül. A hivő nemzeti élet szent- háromságát Isten megáldja. 14. A közösségi élet fejlődése, megújhodása. A közösségi élet terén tett minden haladás hamarosan megtenni, gvümölcsét, az egyéni életnek különbbé válásában és az együttműködés javulásában. Nálunk a bajtársi eszme térhódítása a háború után sokat lendített a széthulló, rideg társadalmi életen. A közös sors és közös küzdelem megerősítette a baráti érzést és az egymásért való felelősség érzésének csírái is megmutatkoztak.
