Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-19 / 34. szám
BfttmiM FT Még többet tett a cserkészet, A fiatalok közösségei oly összetartást ébresztettek, hogy a férfi cserkészek táborában tovább éreztette hatását. Lapjuk, a Fiatal Magyarság tanúskodik áldozatos bajtársi szellemükről és mély közösségi életükről. A Fiatal Magyarság zöld füzete (1936-ban 4 kiadás) pedig öntudatos és egyetemes állás- foglalásra törekvő magyar világnézetükről. Jelszavuk: ,,Emberebb ember és magyarabb magyar” széles körben visszhangra talált. Tévedések elkerülése miatt mindig hozzá kell tenni: emberebb ember, ki Jézus Krisztus igazibb követője tud lenni és magyarabb magyar, ki hűségesebben áll a magyar géniusz szolgálatában. Ma a népi egység, jobbanmondva a népi-nemzeti közösség eszméje hódít a lelkekben. A nemzet máris élet- és sorsközösség, de a még meglevő társadalmi és osztályellentétek, az osztálytagoltság, nem engedi kifejlődni a nemzeti érzésből és öntudatból táplálkozó életközösséget. A szociális bajok, a földműves szegénység és nincs- telenség megszüntetése nagyban növelné a testvéri összetartás és egymásrautaltság erőit, növelné a népközösség új életének gyümölcseit. Itt a krisztusi előkelőség az önfeláldozó szeretet ben igaolhatja elsőbbségét. Helyes nemzetművelés — megértést és kölcsönös megbecsülést ébreszt és a népi friss lelkekkel való megújítást tenné lehetővé. Nemzeti szellemünk őseredeti sajátos mivoltára akkor eszmélt rá, amikor a nép szellemével és alkotásaival megismerkedett. Ez óvta meg az idegen hatások káros befolyásától és visszavezette szellemüket ősforrásaihoz. A népi és nemzeti közösség legmélyebb teremtő alapját éri el, ha a magyar nép szeretete Isten iránt való szeretetéből árad. azaz ha van hitbeli alapja. Minden közösségi kérdés természetszerűleg az igazság, a szeretet és felelősség kérdéseit veti fel és ezek mind Isten felé mutatnak. Minden közösség tökéletesedni akar. A teljes közösség felé való fejlődés akkor indul meg, ha minden csoportban, közösségben, minden hivatásrendben tagjaikat Istenben elmélyült szeretet és sízolgálatkészség köti össze és ha érzik, hegy egymásért való életükben Istennek tartoznak felelősséggel. Karácsony Sándor: ,,A mai magyar ifjúság lelki arca” című munkájában (1937. 67. 1. és újabban az Ocsúdó Magyarság című munkájában) kimutatja, hogy a nép lényegében gyökér. „És a nép, a gyökérképlet ma korszakformáló szellem és erő. A XIX. század eleje óta a mi kultúránkban csak annak a tényezőnek, vagy jelenséginek van értelme, aminek gvökere van. Csak ez az igazi kultúrépítő elem.” A magyarság jobb jövőjének érdeke követeli a népi, nemzeti közösség megvalósítását. A nemzet gyökere a nép. Az ép gyökérből fejlődik ki a nép törzse, rajta nő a virág és ebből a gyümölcs. Mindent el kell követni, hogy egészséges és erős maradjon a nemzet gyökere. A magyar szellemi élet, a népi, közösségi szellem nélkül gyökértelen, idegen és pusztulásra van Ítélve. Őseredeti értékét is csak ebből az ősi gyökérzetből kaphatja. Ekkor memzeti géniusza a Teremtő szolgálatában állhat és közönségének tettei az ő dicsőségét hirdetik. Űj, mélyebb közösségeket teremtő korszak felé haladunk. Most már jobban látjuk a közösségek jelentőségét,. mint régen. Az új történeti irányok érdeme, hogy a közösségi gondolatokkal életünk alapvető tényét megint homloktérbe állították. De csak ennyi a jelentőségük. Velük szemben az evangélium joggal dicsekedhetik Isten nagy dolgaival: a Szentlélek csodálatos mélységű közösségét teremte hatalmával. Minden pusztán emberi eszmekor, legyen az akármily nagyszerűnek látszó nemzeti, szociális vagy szocialista eszmekor, alacsonyabb közösségi célt lát maga előtt, mint az evangélium. Boldog örömmel és jogos önérzettel telik meg a magyar evangéliumi ember lelke, hogy a hivő Széchenyi „a nagy magyar családságban”, e magyar keresztyén testvériségben különb célt és útmutatót ad, mint a történelmi mozgalmak vagy kultúralis vívmányok, mint a legmélyebb filozófiák. Üj, mélyebb közösségek felé csak a hit, csak a Szentlélek erejével haladhatunk. A Szentlélek közösségépítő jellege először kisebb családi építő és teremtő közösségeket elevenít meg, de velük eljön a teremtő nemzeti közösségek korszaka. Léky Gyula. Évkönyvek A tiszai evangélikus egyházkerület miskolci jogakadémiájának almanachja. összeállította: dr. Bruckner Győző, a jog- és államtudományi kar e. i. dékánja. Bevezetőben ismerteti a jogakadémia ősi pártfogóságát csoportonként. Közli a tanárok névsorát, a tanrendet, a vizsgáztató bizottságokat, stb. Beszámol a jogakadémia elmúlt évi történetéről. Méltatja dr. Henszelmann Aladár tanár és dr. Bartus Dezső ügyész emlékét. Közli az akadémia egyik kiváló tanárának, Zsedényi Bélának nyugalomba- vonulását, aki betegsége miatt vált meg az intézeti munkától. Zsedényi Béla dr. a jogakadémia tanári karának régi tagja, tudományos céljai megvalósításában hathatós segítője volt, aki komoly felkészültségével, éles judiciumával, élénk kritikai érzékével és szép, formás előadásmódjával tűnt ki leginkább. Helyébe Hilscher Rezső dr. egyetemi magántanárt hívták el. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a tanári kar minden tagja nagy szerepet visz a közegyházi életben. Az ifjúság március 20-án tartalmas Kossuth-ünnepséget rendezett és ezzel is igyekezett ápolni a Kossuth-kultuszt, tudva azt, hogy hazánk nagy fia kivételesen magas műveltségének jórészét az eperjesi evangélikus Kollégium falai között gyűjtötte. Három éven át (1816—1819) volt a főiskola hallgatója. Az ősi kollégium ekkor nagy fejlődés alatt állt és csakhamar a 19. század reformeszméinek leghatalmasabb fellegvárává lett. — Kossuth Eperjesen ismerkedett meg a reformeszmékkel és a nemzeti megújhodást hirdető áramlatokkal. Mint tudjuk, egyik tanára, Greguss Mihály igazi nevelője volt s később így nyilatkozott róla: „Greguss Mihály nemcsak tanítóm, hanem nevelőm is volt”. Egyébként a Kollégium épületében Greguss- nál is lakott, ki a közórákon kívül magánoktatásban is részesítette. Az intézetben élénk szemináriumi élet folyt. Az egyházjogi szeminárium Bruckner Győző dr. tanár vezetésével aktuális egyházjogi kérdésekkel foglalkozott. Az önként vállalkozó előadók a felvetett egyházjogi problémákat a rendelkezésre bocsátott szakmunkák alapos tanulmányozása után minden oldalról megvitatták és érdekes javaslatokat is terjesztettek elő, melyeket a vezető szaktanár mindig kritikai bonckés alá vett. Az előadások szólották a 1ávhá- zasságokról, a katolikus és a protestáns püspöki jogkör fogalmáról, a házasságjog refoémkérdéseiről, a protestáns egyházközségek jogi helyzetéről, stb. A könyvtár ebben az évben is örvendetesen gyarapodott. Teljes állománya jelenleg 7487 mű 8846 kö'etben. Az almanach ezek utón szól a jogakadémiai menza munkájáról, az ifjúsági élet sokoldalú megnyilatkozásairól, mely a mai háborús időkben különösen sokoldalú és értékes volt. Ezt követi a Verbőczy Bajtársi Egyesület, a Miskolci Jogász Túrista Egyesület és a Jogakadémiai Ifj. Luther-Szövetség be- | számolója. A jogakadémiának az első félévben 542 rendes hallgatója volt. Vallási megoszlásuk: Evangélikus 69, református 169, római katolikus és görög katolikus 333, egyéb 21. Ez a statisztika kevéssé módosult csak a II. félévben. P. P. 7
