Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-08-12 / 33. szám

akadályoz, joggal prédikálták ki templomainkban. íróinkat és közéleti embereinket, akik az ilyen cselekedeteket előmozdították, keresztény­ségünk megvetése kíséri. Hát akkor közönyösek legyünk mindazok­kal a keresztény és nem keresztény ellenségeinkkel szemben, akik egyéb károkozó cselekedeteiken felül elkövetik azt is, hogy templo­mainkat megrongálják, istentiszteileteinket zavarják. Az istentelen bolsevizmus bezáratta a templomokat a hívek elől. A mindig nagyon kegyesnek mutatkozott angolszász keresztény­ség hadviselésében — még ha nem is gondol a mi sorainkban meg­nyilvánuló vádhoz hasonló megjegyzéseinkre — mennyire azonos gyakorlatot folytat: hívek előtt lezáratja a templomokat. A bolsevis­ták saját népükkel cselekedték ezt. Az angolszászok bizonyosan jár­nak nyitott templomaikba, de miattuk más európai keresztyéneknek nincsen nyugodt vasárnapjuk. Az elnökválasztás előtt úrvacsorázó és a rádióban imádkozó Roosevelt, vagy a magát jó angol-keresztényinek tartó Churchill bizo­nyosan azzal hárítaná el magától ezt a vádat: mi nem kívántuk a magyaroktól, hogy háborúskodjanak. Tetteikért ők vállalják a fele­lősséget Isten és emberek előtt. Bizonyára minden magyar felelős á'lamférfi ezt a vádat személyében is Isten elé tudja vinni; de a demokratikus államformában élő országokban is rengeteg ember van. akik a mai vádunkat nagvon megértik, sőt méltányolják is. Komo­lyan hisszük, hogy az angolszácz kereszténység jobbik része, ha tudo­mást szerezne a középeurópai kereszténység ilyen panaszairól, nemcsak megpróbálna intézkedni, hanem eredményeket is el tudna érni. Erre sajtó-lehetőségeink alig vannak (hacsak a magyar rádió az amerikai adás számára cikkünk lényegét fel nem használja), s ezért nem tehetünk többet, mint hogy a technikát és tudományát nagyon megbecsülő modern keresztyén ember meggyőződésével megvádoljuk a repülőgépeket egyházéi lén es cselekedeteikért. Nem akarunk egy­oldalú keresztyének lenni. Valószínűleg a tengelyhatalmak renülő- gépei is felszállnak vasárnaponként. De nagyon örülünk annak, hogy ezek a mi gépeink egyelőre nagyon kevés helyen űztek ki vasárna­ponként a híveket kedves templomaikból. G. L. Mit mond az evangélium a közösség koreszméjéhez ? (Folytatjuk.) 8. A nemzeti élet vallásos értelme. Elvilágiasodásunk következ­tében nemzeti, társadalmi s politikai életünket nem vallásos eszmék vezetik. Pedig az egész világ Isten ítélete alatt áll, tehát minden földinek van vallásos jelentése és értelme, akár tudjuk ezt., akár nem. Megismertük, hogy az Istennel közösségben való élés alkalmával mily sok belső vallásos tapasztalatot szerezhetünk. Most felelhetünk arra a kérdésre, hogy van-e még más, ugyanilyen értékes, sajátos területe a vallásnak? Jézus Krisztus megmutatta, hogv a vallásos teljesség követelmé­nye szerint az egyénnek Istennel való közössége feltétlenül össze van kötve a társas élettel és ennek gócpontjával, a szerete+közösséggel. A társas, a közösségi élet minden vonatkozásának mindig van pozitiv vagy negativ erkölcsi vagy vallásos jelentése, akár tudomásul vesz- szük. akár nem. Isten bennünket egvmás számára teremtett: együtt éljünk azért, hogy kölcsönösen segítsünk egymáson. Istennel közös­ségben csak úgy élhetünk, ha közösségben élünk honfitársainkkal. Nyomorúságot idéz elő tehát minden közösségbontó cselekedet. Az Ö akaratát teljesítjük, ha építjük a testvéri közösségeket és megte­remtjük a szeretet ben való együttélés és egvüttműködés, a igazi kö­zösségi élet lehetőségét. Tudatossá kell válni ennek egész nemzeti életünkben. A nemzeti, társas élet minden jelenségének megvan a vallásos értelme és vallásos értékére való vonatkozás, szentségi jellege. A közösségi életben elért eredmények lényegesek a hit szempontjából. Ez a cselekedetekben megnyilatkozó vallásosság a döntő jelentőségű és nem a hitvallás hangos elmondása. Vigyáznunk kell azonban, hogy ellenkező hibába se essünk! Mumm ft útja volt. Kötelesség embertársaink munkája gyümölcsének vigyázásában. Abból a mély érzésből fakadt az, mely napjaink világát újra átalakítja, mint annyiszor az emberiség történelme folyamán: a közösség iránti törhetetlen szeretetből. Ez az érzület indított az időjárás nem egyszer mostohasága elle­nére is, zúgolódás és ellenkezés nélküli kötelességteljesítésre. Minden ilyen tiszta érzés az isten megtisztító szere- tetében fogant. Isten akarta igy, hogy legyenek emberek, akik a fenyegető vész idején őrködjenek áldása felett, hogy érezzenek felelősséget embertár­saik munkájáért, hogy tudva tudják: kötelességük szívük közösségért való dobbanása. Nemcsak szomszédért, ro­konért, testvérért, apáért, anyáért, ha­nem minden magyarért, aki e hazában él s méltó becsületes munkája jutal­mául gondoskodó, féltő és aggódó sze­ret etünkre. Közösségérzésből fakadó nemzeti kö­telesség, melyet vésznek idején a val­lásos erkölcs diktál. A felkelő napban pompázó mező Isten-élménye tagadha­tatlan az ember számára. Ünnepnap- váró lelke mind feljebb és feljebb emelkedik s érzéseiben Isten iránti há­lát és törhetetlen szeretet et kíván ki­fejezni. ,,Ha marad egy marék búza, ha meg­marad egyetlen egy Biblia ..." — hang­zik az igehirdető prédikátor ajkáról, — s ha marad egy marok, mely azt újra el­hinti, ha marad egy imádkozó lélek, mely föléje tud majdan hajolni a Bib­liának, akkor: Krisztus egyháza fenn­marad s a magyar élni fog tisztán, be­csületesen, Isten szeret etében és félel­mében. A szolgálatnak vége, az út befejező­dött. Emlékét hervadólag őrzi a hü asszonynak hozott mezei virágcsokor, hervadhatatlanul egy magyar lélek. Rágyánszki Pál. —* ív* “ if*i *»* Évkönyvek A soproni evangélikus líceum és tanítóképző-intézet (LXXXV. iskolai év) évkönyve az 1943—44. iskolai évről. Szerkesztette Rozsondai Károly igaz­gató. Igen tartalmas évkönyv s belőle ki­merítő képet nyerhet az olvasó az inté­zetben folyó összes munkáról. Legtanul­ságosabb az igazgatónak „Vonások isko­lánk háborús helyzetképéhez’’ c. be­vezető cikke. Kiemeli a cikk, hogv a háború hazafias és szociális téren sok többletet hozott az iskolába. A nemzet- nevelés és szociális nevelés erősebb hangsúlyozást kapott, életszerűbbé lett. A tetteket is követelő érdeklődés mind­inkább a nemzeti és társadalmi élet lé­nyegét jelentő kérdések felé fordul és az öntudatos közösségvállalást erősiti. Az ifjúság külsőleg és bizonyos voná­saiban belsőleg is fegyelmezettebb. Fel­lépése különösen a leventenevelés ha­tására biztosabb, nyíltabb, katonásabb. Lelkileg is előkészült a honvédelmi feladatok teljesítésére. Az Országos Levente Tornaversenyen az intézet csa­patából alakították meg a diszszázadot. A régóta vajúdó új iskolaépületnek teljes elkészítését és a megépült gyö­nyörű tanulóotthon lakhatóvá tételét a háború megakadályozta. Az intézetnek 5

Next

/
Thumbnails
Contents