Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-12 / 33. szám
akadályoz, joggal prédikálták ki templomainkban. íróinkat és közéleti embereinket, akik az ilyen cselekedeteket előmozdították, kereszténységünk megvetése kíséri. Hát akkor közönyösek legyünk mindazokkal a keresztény és nem keresztény ellenségeinkkel szemben, akik egyéb károkozó cselekedeteiken felül elkövetik azt is, hogy templomainkat megrongálják, istentiszteileteinket zavarják. Az istentelen bolsevizmus bezáratta a templomokat a hívek elől. A mindig nagyon kegyesnek mutatkozott angolszász kereszténység hadviselésében — még ha nem is gondol a mi sorainkban megnyilvánuló vádhoz hasonló megjegyzéseinkre — mennyire azonos gyakorlatot folytat: hívek előtt lezáratja a templomokat. A bolsevisták saját népükkel cselekedték ezt. Az angolszászok bizonyosan járnak nyitott templomaikba, de miattuk más európai keresztyéneknek nincsen nyugodt vasárnapjuk. Az elnökválasztás előtt úrvacsorázó és a rádióban imádkozó Roosevelt, vagy a magát jó angol-keresztényinek tartó Churchill bizonyosan azzal hárítaná el magától ezt a vádat: mi nem kívántuk a magyaroktól, hogy háborúskodjanak. Tetteikért ők vállalják a felelősséget Isten és emberek előtt. Bizonyára minden magyar felelős á'lamférfi ezt a vádat személyében is Isten elé tudja vinni; de a demokratikus államformában élő országokban is rengeteg ember van. akik a mai vádunkat nagvon megértik, sőt méltányolják is. Komolyan hisszük, hogy az angolszácz kereszténység jobbik része, ha tudomást szerezne a középeurópai kereszténység ilyen panaszairól, nemcsak megpróbálna intézkedni, hanem eredményeket is el tudna érni. Erre sajtó-lehetőségeink alig vannak (hacsak a magyar rádió az amerikai adás számára cikkünk lényegét fel nem használja), s ezért nem tehetünk többet, mint hogy a technikát és tudományát nagyon megbecsülő modern keresztyén ember meggyőződésével megvádoljuk a repülőgépeket egyházéi lén es cselekedeteikért. Nem akarunk egyoldalú keresztyének lenni. Valószínűleg a tengelyhatalmak renülő- gépei is felszállnak vasárnaponként. De nagyon örülünk annak, hogy ezek a mi gépeink egyelőre nagyon kevés helyen űztek ki vasárnaponként a híveket kedves templomaikból. G. L. Mit mond az evangélium a közösség koreszméjéhez ? (Folytatjuk.) 8. A nemzeti élet vallásos értelme. Elvilágiasodásunk következtében nemzeti, társadalmi s politikai életünket nem vallásos eszmék vezetik. Pedig az egész világ Isten ítélete alatt áll, tehát minden földinek van vallásos jelentése és értelme, akár tudjuk ezt., akár nem. Megismertük, hogy az Istennel közösségben való élés alkalmával mily sok belső vallásos tapasztalatot szerezhetünk. Most felelhetünk arra a kérdésre, hogy van-e még más, ugyanilyen értékes, sajátos területe a vallásnak? Jézus Krisztus megmutatta, hogv a vallásos teljesség követelménye szerint az egyénnek Istennel való közössége feltétlenül össze van kötve a társas élettel és ennek gócpontjával, a szerete+közösséggel. A társas, a közösségi élet minden vonatkozásának mindig van pozitiv vagy negativ erkölcsi vagy vallásos jelentése, akár tudomásul vesz- szük. akár nem. Isten bennünket egvmás számára teremtett: együtt éljünk azért, hogy kölcsönösen segítsünk egymáson. Istennel közösségben csak úgy élhetünk, ha közösségben élünk honfitársainkkal. Nyomorúságot idéz elő tehát minden közösségbontó cselekedet. Az Ö akaratát teljesítjük, ha építjük a testvéri közösségeket és megteremtjük a szeretet ben való együttélés és egvüttműködés, a igazi közösségi élet lehetőségét. Tudatossá kell válni ennek egész nemzeti életünkben. A nemzeti, társas élet minden jelenségének megvan a vallásos értelme és vallásos értékére való vonatkozás, szentségi jellege. A közösségi életben elért eredmények lényegesek a hit szempontjából. Ez a cselekedetekben megnyilatkozó vallásosság a döntő jelentőségű és nem a hitvallás hangos elmondása. Vigyáznunk kell azonban, hogy ellenkező hibába se essünk! Mumm ft útja volt. Kötelesség embertársaink munkája gyümölcsének vigyázásában. Abból a mély érzésből fakadt az, mely napjaink világát újra átalakítja, mint annyiszor az emberiség történelme folyamán: a közösség iránti törhetetlen szeretetből. Ez az érzület indított az időjárás nem egyszer mostohasága ellenére is, zúgolódás és ellenkezés nélküli kötelességteljesítésre. Minden ilyen tiszta érzés az isten megtisztító szere- tetében fogant. Isten akarta igy, hogy legyenek emberek, akik a fenyegető vész idején őrködjenek áldása felett, hogy érezzenek felelősséget embertársaik munkájáért, hogy tudva tudják: kötelességük szívük közösségért való dobbanása. Nemcsak szomszédért, rokonért, testvérért, apáért, anyáért, hanem minden magyarért, aki e hazában él s méltó becsületes munkája jutalmául gondoskodó, féltő és aggódó szeret etünkre. Közösségérzésből fakadó nemzeti kötelesség, melyet vésznek idején a vallásos erkölcs diktál. A felkelő napban pompázó mező Isten-élménye tagadhatatlan az ember számára. Ünnepnap- váró lelke mind feljebb és feljebb emelkedik s érzéseiben Isten iránti hálát és törhetetlen szeretet et kíván kifejezni. ,,Ha marad egy marék búza, ha megmarad egyetlen egy Biblia ..." — hangzik az igehirdető prédikátor ajkáról, — s ha marad egy marok, mely azt újra elhinti, ha marad egy imádkozó lélek, mely föléje tud majdan hajolni a Bibliának, akkor: Krisztus egyháza fennmarad s a magyar élni fog tisztán, becsületesen, Isten szeret etében és félelmében. A szolgálatnak vége, az út befejeződött. Emlékét hervadólag őrzi a hü asszonynak hozott mezei virágcsokor, hervadhatatlanul egy magyar lélek. Rágyánszki Pál. —* ív* “ if*i *»* Évkönyvek A soproni evangélikus líceum és tanítóképző-intézet (LXXXV. iskolai év) évkönyve az 1943—44. iskolai évről. Szerkesztette Rozsondai Károly igazgató. Igen tartalmas évkönyv s belőle kimerítő képet nyerhet az olvasó az intézetben folyó összes munkáról. Legtanulságosabb az igazgatónak „Vonások iskolánk háborús helyzetképéhez’’ c. bevezető cikke. Kiemeli a cikk, hogv a háború hazafias és szociális téren sok többletet hozott az iskolába. A nemzet- nevelés és szociális nevelés erősebb hangsúlyozást kapott, életszerűbbé lett. A tetteket is követelő érdeklődés mindinkább a nemzeti és társadalmi élet lényegét jelentő kérdések felé fordul és az öntudatos közösségvállalást erősiti. Az ifjúság külsőleg és bizonyos vonásaiban belsőleg is fegyelmezettebb. Fellépése különösen a leventenevelés hatására biztosabb, nyíltabb, katonásabb. Lelkileg is előkészült a honvédelmi feladatok teljesítésére. Az Országos Levente Tornaversenyen az intézet csapatából alakították meg a diszszázadot. A régóta vajúdó új iskolaépületnek teljes elkészítését és a megépült gyönyörű tanulóotthon lakhatóvá tételét a háború megakadályozta. Az intézetnek 5
