Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-08-12 / 33. szám
tanítani, ahol az eltávozás folytán tartózkodnak. A középiskolások nevelésére a kerület rendelkezik elég iskolával: Aszód, Orosháza, Szar-vas intézetei befogadásukra elsősorban jönnek éppen egyházi érdekből tekintetbe. Jól hallom az etllenvetést: Le vannak foglalva az iskolaépületek — akad azonban mindenütt üres, felhasználható épület; kevés a tanerő, — le lehet küldeni budapestieket ilyen köte- , lesség elvégzésére. — Ezek csak hirtelen felmerülő gondolatok, de úgy érzem, kellene már gondolkodni a reális, való helyzettel számolva. Mielőbb dönteni kell a kormánnyal egyetértőén a tanítás kérdéséről általában. Nem szabad addig várni, míg megint itt a tél, s nem szabad elkésve beleugrani valami meggondolatlan intézkedésbe. Jókor kell megfontolni és intézkedni. A szülők ’s megnyugtatást várnak, nem csak negatívumot. De azt hiszem, az az aggodalmuk, hogy gyermekeik évet vesztenek, alaptalan; és ha mégis bekövetkeznék ez, nem a legnagyobb veszteség, mely érhet. Azután az iskolafenntartók, közöttük a legszegényebb evangélikus anvagi helyzete is meggondolást parancsol. Az iskolák a tandíjbevételről nem mondhatnak le, h’szen kiadásaik legnagyobb részét ebből fedezik. A szokásos nváreleji beírás elmaradása igen nagv pénzösszegektől fosztotta meg az iskolákat, ezzel szemben személvi kiadásaik megvoltak. Fel lehetne és kellene a szülőket hívni arra,-hogy régi iskoláikban írassák be gyermekeiket, s ezért ott kapnának a gyermekek iskolázást, ahol vannak. Hiszen megvannak a diákok, megvannak a tanárok: mellékes, hol végzik közös munkájukat és milyen csoportosításban. E kérdésben azonban csak az állam segíthet^ intézkedéssel, de ha máskép nem lehet, anyagi támogatással is, mely a nehéz időben átvezetné az anyagiakkal küzdő iskolafenntartókait. Akár kölcsönnel is meg lehetne ezt oldani, hiszen a sok befolvó tandíj bő fedezetet, nyújthatna. Fel kellene egyházunk vezetőségének erre az állam illetékes körei figyelmét hívni. Minél előbb, mert múlnak a hónapok, szaporodnak az állandó kiadások s nincs rá bevétel. Mindezen jó crondol kozni. De nem elég, ha gondolkozunk'. Minél előbb cselekedniök is kell az illetékeseknek, mert különben elkésnek és meg nem téríthető kár származik késedelmükből. Dr. Bnnkuty Dezső i• m * • ii * ív* v» * ini** i>i •Egyházellenes repülőgépek Bizonyosan voltak valamikor olvan egyházi emberek akü< a lovasszekéren való előkelő utazás idejében tiltakoztak a kocsikázás ellen. Hazánkban egy emberöltővel ezelőtt furcsán nézték volna azt a lelkészt, aki szolgálatának ellátása érdekében kerékpárt használt, ugyanakkor Ausztriában a haldoklók utolsó kenetét a hegyek között kerékpározó katolikus lelkész vitte el. A korforduló első éveiben egyházi emberek autózása tűnt fel s eleinte szokatlan volt arról olvasni, hogy missziói területeken épen úgy, mint Északamerika nagv területein misszionáriusok, de nagyvárosi lelkészek is magukra vették a nilctaruhát s megtanulták a dugóhúzórepülést is. Az egyház érthető konzervativizmusában egy kissé a cél szentesíti az eszközöket felkiáltással nézte a fejleményeket, mely odáig vezetett, hogy Network érseke- Spellmann, nagyszerű repülőkészségéről is ismeretes. Mindemellett a mai. tapasztalatok szerint a repülőgép nemnagyon építi és munkálja az egyház ügyeit. Igen színes repülőélményeket olvashattunk egyik lelkésztestvérünk tollából, aki vallástanítási munkája után újságíró lett, majd mint önkéntes pilóta hadiszaktudósitó mutatkozott be, jelenleg pedig evangélikus katonai lelkész. Ö is úgy néz a repülés lehetőségeire, mint az igazán céhbeli s a többi hazai és külföldi pilótával együtt valami olt- hatatian szerelemmel tud beszélni a ,,gép”-ről. Hogy egy-egy légitámadás után milyen károk keletkeztek hazánk nagy és kisebb városaiban, azt maid csak a háború utáni pontos statisztikai adatokból fogjuk megtudni. Egyelőre inkább csak őszinte beszédeket hallunk arról, hogy egy-egy nagvobbszabású légitámadás után a leállított munka következtében hány munkaóra esik ki a haditermejésből. Mikor viszont vasárnap van a támadás, kevesebb ami Róma megmentése körül történt. Bár ebben is legnagyobb jelentősége a jelenlegi pápa kiváló egyéniségének van De ezzel szemben áll az oroszok által meghódított területen a keresztyén üldözés és az angolszászok által a templomok bombázása és a rendszeres vasárnapi támadások az ájtatos tömegek ellen. Nem szabad szemet hunyni a tény előtt, hogy a keresztyénség csupán a csatatereken eleven erő. Minden nyilatkozat erről azt bizonyítja, hogy ott megtisztult a hitélet, nincsenek felekezeti korlátok sem a lelkészek, sem a hívek között. Az emberek szomjuhozzák a vallás igéit és a derék lelki gofidozók áldott társai a harcoló katonáknak. Itthon is dolgoznak az egyházak és látható is az eredmény, különösen az ifjúság körében, de hogy a keresztyén- ségnek nincs meg.az a történelmi < i amivel számolni kell, azt elfogulatlanul el kell ismerni. Mert a keresztyénséget, mint előjogot, csak addig lehet kiélvezni, amíg az uralkodó rendszernek hasznára válik. A keresztyén egyházaknak fel kell ismerni helyzetük válságos voltát. Fel kell készülniük azokkal a lelki fegyverekkel, amelyek rendelkezésükre állnak. Számolniok kell azzal, hogy az a régi világ, amelynek töredékei még it' - ott megvannak, omladozóban van, hiszen ennek a régi világnak évezredes kerete, az eddigi Európa sem rendelkezik már ezekkel az erőkkel, melyek évszázadokon át kifejlesztett kultúráját meg tudnák védelmezni. Paloták, műemlékek, könyvek pusztulnak el. A vandálok pusztításai, az alexandriai könyvtár felégetése csak jelentéktelen esemény ahhoz képest ami ma történik. És mégis Alexandria megszűnt a tudomány metropolisa lenni, Róma évszázadokra rablóbandák fészke lett. A keresztyénség túlélte ezeket a válságokat. Mert új erőforrásokat tudott fakasztani belső lényegéből és tudósainak teremtő álmaiból. A valóságtól elfordulva az üdvösség világa felé fordította az emberek tekintetét. Ma nem lehet elfordulni a valóságtól, de meg lehet tisztítani a valóságot a rothadástól. Háború van. A keresztyénségnek is bátor harcosként kell fellépnie. Halálos ellenséggel áll szemben, azért nem szabad ismernie kíméletet. Eddig is már mennyi minden pusztult el, mert az az erkölcsi bátorság hiányzott, amiben nem volna hatalomra törekvő szándék, de ítélet elevenek és holtak fölött. Hamiias József. Férfiaink balatoni csendeshetére azonnali jelentkezést még elfogad az Evangélikus Belmissziói Otthon, Gye- nesdiás, Zala m. Teljes és kiadós ellátással egész hétre csak 45 pengő a költség a liszt-zsír-cukor adagokon felül. Kezdete 21-én este. Felvilágosítás: minden lelkészi hivatalban. (Budapesti telefon: 160-468.) Kérelem. A Bpest—XIV., Bosnyák- téri Szeretetház igazgatósága szeretettel kéri a pesti vagy a pestkörnyéki híveket, hogy juttassanak el a szeretet- házi lakók részére adományképpen gyümölcsöt, esetleg konyhakerti zöldfőzeléket. Értesítésre érte is küldenek. 3
