Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-06-24 / 26. szám

BfcNffi« IT Napilapjainkban nrndíg megszólal egy szürke kis hír nagypéntek után arról, hogy kormányzó urunk megjelent ezen a napon a kálvintéri templomban és az Ür asztalához járult fiaival, később fiával. De a hir hallatára minden magyar keresztyén lélek önmagába nézett s emlékezett saját nagypénteki cselekedetére: mi is azt a kenyeret vet­tük és azt a bort ittuk az Ö emlékezetére. Ez az ő hite az, amivel nemzetünknek nagy szolgálatára legalkal­masabbá vált. Ö az első magyar ember, Ő nemzetünk atyja, ítélkezései­ben, parancsaiban, kegyelmezésében mindig az evangéliumhoz való közelsége vezeti s mert sorsunkban ma Ő teljesen pótolhatatlan, nem­zetünk apraja és nagyja, hívője és hitetlenje azért imádkozik, hogy éljen és nekünk megmaradjon. Hívek közösségében megbecsüljük ezt a mondást’ tudom, hogy imádkoznak értem. A világ nagyrésze csak hallja ezeket a szókat, de értelmét alig fogja fel. Mi tudjuk és tapasztaltuk azt, hogy közösségek imádkozó ereje vesztett csatákat változtatott győzelemre, pusztító sáskahadak útját térítette el kövér földekről, népbetegségek tizedelé­sét állította meg imádkozó emberek házai előtt s a csapások és viharok kibeszélhetetlen pusztításait állta el sok nyomorult ember elől. S mert tudjuk, hogy mi az imádság ereje és hatalma, azért tartatnak nálunk mindenfelé imádságok és könyörgések azért, hogy kormányzónk ural­kodjék, népünket az igazi úton vezesse s személyén és életén át min­den az egész ország javára láttassák meg rajta Isten kegyelme. Isten minden cselekedetével nevelni akar. Most nékünk, magyar protestánsoknak adatptt élünkön járó Fő, aki előtt szívből tudunk hódolni minden katolikus testvérünkkel együtt örömmel és boldog alázattal. Személyében most mi is látjuk, hogy a felsőbbségek Istentől rendeltettek, akiknek jó engedelmeskedni. Nevel az idő minket is, s két évtized elegendő volt arra, hogy megértesse Isten akaratát velünk szemben. Egy nép imádkozott a kormányzó születésnapján egyszerre s egyért, idehaza s tőlünk távoli idegenben. Az itthoniak könyörögtek nemzetünk Atyjáért, a messzi idegenben élők imádkoztak a Vezér aka­ratának diadaláért, elszakadt és elszakított testvéreink imádkoztak az imádkozó keresztyén emberért, akit boldogan tudnak az ő államfőjük­kel összehasonlítani s barátaink velünk együtt imádkoztak azért, hogy a magvar nemzet szeme-fénye vezesse Isten és a világ előtt népünket békességre. Istennek tetsző ez a nemzeti, hitből fakadó cselekedet. Az egyház szava is szívből támad és Isten trónusáig hatol. Eurónában sok állam élén állanak ilyen Istentől hosszú élettel megajándékozott lelkek, akiknek kiválasztottságát igazolja éveik száma is és cselekedeteik is. A megfiatalodni akaró világ, amelyben az uj világot hozó harcban a fiatalok erői ma megszázszorozódva küzde­nek. sok államban s nálunk is Isten által az élen tartott, bibliai kor­ban élő lélek vigyázására vannak bízva. Ezért tudunk fiataljainkkal együtt meghajolni és engedelmeskedni, mert tudjuk, hogy Őt Isten állí­totta élünkre s azért tartja meg annyi szenvedése után nekünk, hogy rajta keresztül s ő érette is mindent megadjon és visszaadjon nem­zetének. Nagy ünnepünk volt, hogy az egész magvar nép egy szívvel könyö­röghetett érte, megtartásáért és megáldatásáért. G. L. Öröm, minden szomorúság mellett Hadd találkozzunk össze még egyszer ez alatt a cím alatt azok, akik délkörök szerint most sem vagyunk közelleb, sem távolabb egy­mástól, de a régi egvházmegvékbe és kerületekbe való visszatértünk után — a száműzetés éveiben létrejött munkaközösségünk emlékeit itt ismételjük el. Hídépítés volt a közös munka. Azé a hídé, mely kelet­ről nyugatra ívelt. Ahogy visszaemlékezem, ezt a hidat egyszerre kezd­tük el építeni a két végén. S középen találkoztunk a SzMESz-nél. De nem volt ez egyszeri feladat. Évről-évre újra kellett kezdeni. Az egvik már 1918-ban nekigyürkőzött, a másik ped’g e«ak a végefelé szegődött el a munkások közé. De mindegyik éápitett. S volt azután öröm is a nyörök hajszolása. De tegyük fel a má­sik esetet, hogy az lesz az általános vélemény: Az imahadjárat nem hasz­nált, az is hiábavaló volt. S ezzel szinte tudatlanul eldobják maguktól azt az értéket és erőt, amit ha az evangélium szellemében vennének igénybe, ép a legnehezebb időkben szolgálna lelkűk vigasztalására. Nem hadjáratra van szükségünk ezekben a nehéz időkben, hanem imád- ságos életre. Ezt az életet nem akkor kell elkezdeni, mikor a veszedelmek hömpölygő árja szinte elragad, hanem már a jó napokban kell hozzálátni. Az imádságos életben nem lehetnek töré­sek, hanem annak állandónak kell lenni s akkor se halál, se élet, se magasság, se mélység nem szakaszthat el az Isten szerelmétől. Az ilyen élet imádsága csöndes, halk szavú, sokszor bizony szavak nélkül való lesz. De erős. bizo- dalmas hitből táplálkozó, mit semmi sem rendíthet meg. Egy, a bombázások keservein átment asszony írta ezeket a sorokat: ,,Hová lehetne most menni, hol zavartalan az élet? Az emberek nem imádkoznak elég buzgón. Ne az imák számával, hanem az őszinte, rövid fohászokkal ostromol­ják az eget. Erre kellene őket megtaní­tani ...” Lie. Fizély Ödön. Adományok a bombakárosultaknak Egyetemes egyházunk pénztárához a már közölt adományok után a követ­kező újabb adományok érkeztek:. Egy­házközségek offertóriumai: Bezi 53.30, Sömjénmihályfa 679.50, Érsekújvár 96.50, Csákvár 196.60, Ormospuszta 30, Nagytarcsa 313.22, Kassa II. 8.22, Ózd 200, Nagykároly 221.20, Liliomos 6.90, Újcsanálos 10.85, Majos 375.06, Tisza- földvár 642, Bakonytamási 77.20. Kassa I. 586.10, Fancsal 51.38, Bér 94.04, Ko­módi 99.32, Ambrózfalva 22. Olcsva 47.80, Zalaegerszeg 54.94, Luczfalva 40, Sand 21.20, Bodzásottlaka 21, Irsa 17, Kisvárda 41.86, Diósgyőr 6.10, Tállya 10, Fót 1473.22, Százd 248.82, Dunaszer- dahely 50, Kőbánya 45.84, Nagybánya 138, Pestszentlőrinc 100, Nagytárkány 86.30, Medgyesegyháza 180.08, Kölese 110, Ösagárd 333.80, Szend 420.50, Csánk-Hontvarsány 188.72, Eger 20, Tés 208.95, Soltvadkert 300.50, Bikács 35, ‘Vanyola 197.20, Bük 45.10, Szom­bathely 197.16, Szabadka 42.30, Kölese 40, Rimaszombat 277.20, Szend 20, Uj- klenóc 88, Legénd 30, Mucsfa 684.35, Dunagálos 47.74, Csépa 175.70, Kisúj­szállás 74.52, Mezőberény II. 200, Ma­gyarboly 134.10, Szécsény 450, Sajó- kaza 259.32, Kistormás 8.50, Miskolc 1500.56, Dunaharaszti 137, Nagyvárad 234.76, Bábonymegyer 65.82. Csikostöt- tös 47.14, Balogpádár 202.08, Izmény 150, Zselyk 174.26, Kuntapolca 98.30, 1 ózd 30, Tornaija 326, Gyoma 488, Gérce 1 274.62, Csögle 70.06, Tab 320.42, Jolsva- tapolca 44.15, Kispéc 43.14, Battonya 82, Kalaznó 100, Galgaguta 124.53, Bakony- szombathely 503, Ászár 71.50, Bakonv- [ bánk 21, Lajoskomárom 185.13, Egy- házaskozár 5, Bakonyszentlászló 64.22, i Nyáregyháza 56.49, Csanádalberti 32, | Komárom 456.25, Budapest—Deáktér ) 9fl.26, Budapest—Fasor 281.73, Bud"- pest—Ullői-út 69.10, Diósgyőr-Vasgyár 3

Next

/
Thumbnails
Contents